Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1934

— 10 Mikor a V. K. Miniszter bizalma a székesfehérvári tankerület élére állí­totta, összeférhetetlenség miatt felsőházi tagságáról le kellett mondania. Mennyire meg tudta nyerni finom, lebilincselő modorával, nagy tudásával és mindig pártatlan igazságszeretetével tankerületének minden intézetét, meg­mutatta a temetésén megnyilvánuló őszinte részvét. Hite szerint a legna­gyobb gondolatoknak gyökere a szívbe nyúlik, a legnemesebb cselekedetek kulcsa a lelkiségben a jellemben van. Ezért pedagógiájának főelve gyanánt minden látogatása alkalmával főkép a szív- és jellemképzést hangoztatta. Remekbe készültek egyes látogatásainak jegyzőkönyvei, amelyekben figyel­me a nevelés minden mozzanatára kiterjedt. Tanácskozásra gyűjtötte maga köré a tankerület igazgatóit, amelyen fontos és alapos megbeszélések hang­zottak el aktuális pedagógiai kérdésekről. Nagyszabású elgondolás volt ré­széről a modern nyelvek tanításáról kiadott rendelete; ezenkívül számos uta­sítással, rendelettel emelte tankerületében a nevelés és tanítás színvonalát. Szervező képességét méltányolta felsőbb hatósága, mikor az új középisko­lai refrom megalkotásában neki főszerepet szánt. De nemcsak a tanügy, a közélet és társadalom majd minden osztálya is érezte és méltányolta szívének nagyságát, tudásának kincseit; Mint a tör­vényhatósági bizottság tagja, sok-sok felszólalása esett döntő súlyként a város közéletének irányításába. A város tb. tanácsosi címmel tisztelte meg buzgó munkásságáért. Pártfogóra, vigasztalóra talált benne a szegény és elesett s mindenki, aki csak hozzá fordult. Bent volt az iskolaszékben és minden valamirevaló megmozdulásban. Benne volt a város minden lakójának szívében. Közkedveltsége leg­inkább betegsége alatt és halála, temetése alkalmával nyilvánult impozáns módon. Jelentős szerepe volt a püspöki szentszéknél, amelynek h. elnöke volt. Cserkész és Diákszövetség elnöki munkásságáról külön emlékezünk meg. Szellemének, tudásának gazdag világából, szívének melegéből és nem­zetének imádatából fakadtak ki tudományos irányban folytatott munkássága és megszámlálhatatlan szónoki beszédeinek impozáns illatos virágai. Az évvégi iskotai Értesítőkben jelentek meg első fizikai értekezései. Az egri szabadegyetemen, — melynek egyik szervezője, létrehozója és fő­munkatársa volt, — számos felolvasással gyönyörködtette hallgatóit. Szép tanulmányt írt Anatole France-ról, Paul Bourget-ról; az utóbbinak egyik hi­res regényét »l'Étape« klasszikus magyarsággal le is fordította. Nagy feltűnést keltett a Népiskolai reformról szóló értekezése, melyben elsők közt kelt sík­ra a 8 osztályú elemi iskola érdekében. Igen sok hírlapi cikke a helyi újsá­gokban, a Nemzeti Újságban, Napkeletben, Életben és más tudományos folyóiratokban jelent meg, Kül- és belföldi utazásai nem puszta barangolá­sok voltak; a természet szépségein és művészetek remekein csiszolta és fej­lesztette lelke szépségét s enemű felolvasásaival és közleményeivel sok gyö­nyört szerzett olvasóinak és hallgatóinak. A spanyol utjának ragyogó leírása és színessége mindenkit megkapott. Túlzás nélkül elmondhatjuk róla, hogy mint szónok napról-napra töké­letesítve magát a legkiválóbb és szívesen hallgatott előadóvá küzdötte fel magát. Prohászka püspöknek teijes bizalmát élvezve sokat tárgyalt a nagy emberrel vallási, filozófiai kérdésekről. Mélységes tiszteletét és csodálatát iránta a magyar Parsifal, Térdeplő, ébresztő Prohászka, Dalos magvető, Isten trubadúrja elnevezésekkel fejezte ki. Gyönyörű és merész vállalkozás volt részéről a nagy püspök jelenlétében Prohászkáról mint szónokról be­szélni ; de sikerrel megoldotta feladatát és a püspök gratulált neki. Sz. Ferenc­ről, Krisztus dicsőséges szegényéről, Gróf Klebelsbergről tartott emlékbe-

Next

/
Thumbnails
Contents