Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1933

— 34 — Imréről, márc. 15-én a hazáról, az ország kormányzójáról és a világháborúban elesett hőseinkről. Intézetünk szeretett, jóságos kegyuráért nevenapján tartott sz. misében imádkoztunk. 3—3 napos lelkigyakorlaton vett részt külön az ifjúság és külön a tanári kar. Az ifjúságnak Marton Marcell karmelita atya, a tanári testületnek pedig főtiszt. Cirfusz Viktorin ferences házfő tartott sok lelki haszonnal járó lelki gyakorlatot. A Mária-kongregáció működéséről külön fejezetben számolunk be. Történelmünk nemzeti életünk nagy alakjait, a tudomány és irodalom hőseit követendő példákul állítottuk tanulóink elé. A történelem és földrajztanárok Körösi Csorna Sándorról, a világhírre emelkedett ideálismagyar utazóról mondattak méltatást egy-egy iskolai előadáson. A hazaszeretet lángját élesztettük ifjaink fogékony lelkében a nemzeti ünnepeken, az önképzőköri szereplésekkel, beszédekkel, szavalatokkal, irredenta előadásokkal. Általában minden törekvésünk oktatásban és nevelésben arra irányult, hogy ifjaink lelkét az önfegyelmezéssel is annyira tudjuk nemesíteni és megerősíteni, hogy a 8 osztály elvégzése után ne szoruljanak többé támaszra, irányításra, hanem maguktól tudják cselekedni a helyest, a jót, tudják kerülni a helytelent, a rosszat. Végső célunk a nevelésben és tanításban a kötelességteljesítő ideális ifjú, aki mégis tud gyakorlatilag gondolkozni és cselekedni s nem veszti el bizalmát önmaga, hazája jövője iránt még a mai lemondó, tespedt felfogású társadalomban sem. 4. A testi nevelés. Ennek eszközei a játék, a torna és a sport gyakorlása. Természetesen az athéniek példájára ahol test kultusza párhuzamosan haladt a lelki kiműveléssel. Mi még tovább is mertünk menni, mikor kimon dottuk, hogy első a lelkiműveltség megszerzése s ennek kell irányítani a testnevelést is. A túlzásba hajtott sportnak és atlétikának ellenemondunk, azonban belátjuk, hogy csak az edzett, egészséges, szívós, hajlékony test képesít a szellem tökéletes kiművelésére. Tehát semmi túlzásnak nem vagyunk barátai. 5. Egészségi állapot. Az iskolai egészségi szabályok, az óraközi szellőztetés, a tisztaság ellenőrzése, iskolaorvos alkalmazása, egészségtan tanítása, szem és golyvavizsgálat, a tanulók fogainak kezelése, himlőoltás, és a tanulókhoz intézett gyakori figyelmeztetések szolgáltak a tanulók egészségének fénntartására és ápolására. Ez év folyamán különösen kedvező volt a tanulók egészségi állapota; nem volt influenza járvány, difteriás megbetegedés is csak szórványosan fordult elő. 3-4 csucshurutos tanulót tudunk. Ezek orvosi kezelésben részesültek. Izületi csúzzal s ideggyöngeséggel mulasztott egy-két tanuló hosszabb ideig, a mulasztott órák száma a normálisnál jobb volt. 6. Fegyelem. A fegyelmezésben főelvül tűztük ki a szeretetet s a tanulók korának, lelki állapotának, körülményeinek figyelembe vételét. Nem a büntetésnek, hanem a megelőzésnek kell a főszerepet játszania a fegyelmezésnél. Tanulóink általában jólfegyelmezettek, illedelmes viseletüek és tekintélytisztelők. Nagyobb fegyelemsértés egy eset kivételével nem fordult elő. 7. Tanulmányi előmenetel. Az osztályok zsúfoltak s így a tanároknak csak megfeszített munka árán sikerült a megnyugtató eredményt kikiizdeniök. Növendékeink kielégítő szorgalmáról az évvégi statisztika tanúskodik. 8. Szülői értekezletek. Az 1933 nov. 9-én tartott szülői értekezletet a vall. és közokt miniszter úr azon óhaja hozta egybe, hogy a szülők is nyilatkozhassanak arra vonatkozólag, mily mértékben szeretnék taníttatni a modern nyelveket a tervezett új középiskolában. Az igazgató bevezető szavai