Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1933

— 13 — Cette dame est habilée a la demiére mode. (á la franqaise = more francogallico) Les enfants marchaient á la file (V. ö. ordine.) II est arrívé a l'improviste (inopinato) V. ö. még: a force ouverte = vi, á haute voix = clamore, á voix basse — silentio etc. A latin ablativus mensurae-nak is megvannak a hasonló esetei. A latinban a mértéket fejezi ki, amennyivel különbözik egyik dolog a másiktól így pl. távolievést, térbeli különbözést jelentő igék után; a franciában inkább az amennyire fogalmát fejezi ki a mértékhatározó dativus. Pl. Ma maison est á vingt pas iá. Ide vehetjük a mértéket jelentő eme kifejezéseket: Vendre au poids, acheter a la livre etc. Az ablativus instrumenti-nek megfelel a datif de l'instrument, az eszközt jelöli, amellyel valamit tesznek. Pl. Ecrivez á Vencre et non au crayon. Ils se sont batus au báton. V. ö. Naturam expellas furca, tamen usque recurret. Hasonló példák még: fouler aux pieds, montrer quelqu'un au doigt (digito monstrare). A magyar felfogástól eltérően, a latinnal megegyezően datif de l'instrument-t használ a) játék kifejezéseinél pl. jouer aux des = alea ludere, jouer á la balle — pila ludere. (A zene kifejezésénél génitif-et használ jouer du piano. V. ö. tibiis canere.) b) utazás kifejezéseinél mint pl. aller á voile, aller á rame. V. ö. navi vehi c) a tanítást, szoktatást jelentő igék után minők: instruere = instruire, erudire = enseigner, imbuere = s'exercer. Pl. Enseigner quelqu'un á quelque chose (á-j-infinitif a legtöbbször). Enseigner u parler frangais. V. ö. Atticuin páter omnibus doctrinis erudvit. d) A latinban néha fidere, confidere, fretus mellett abl. intrumenti áll így a franciában is se fier melett. Pl. La femme varié, fou qui s'y fit. A határozott árt, amennyiért valamit veszünk, a latin abl. pretii-vel fejezi ki, a határozatlan árt gen. pretii-vel. Adás-vevést jelentő vagy más igék mellett a francia a határozott és határozatlan árt datif-el fejezi ki. pl.fachéte mon vin á un franc le litre. II a vendu son cheval á vile prix. V. ö. Isocrates unam orationem viginti talentis vendidit. Exigua stipe hortum colebat. A francia datif a latin abl. causae-nek megfelelően az okhatározót is kifejezi miért? mi miatt? mi okból? kérdésre felelve. Pl. II a fait cette demarche á ma priere (rogatu meo) Nous avons fait ga á votre ordre (iussu) A latin génit, eriminis verba iudicandi (vádolás, felmentés, elitélés stb. jelentő) igéi, minők: absoudre = absolvere (felmenteni) accuser = accusare (vádolni) után a latinnal egyezően génitif-et használ. Pl. IL est accusé de meurtre. V. ö. Miltiades proditionis accusatus est. Condamner = damnare mellett amire valakit elitélnek datif-be kerül. Pl. Condamner á la peine capitale capite (vagy capitis is) damnare. A beteg testrészt laboro ige mellett ex viszonyszós ablativus fejezi ki a latinban, a franciában datif. Pl, Laboro ex capite = j'ai mai á la téte. A latin a miért? mi célból? mi végett kérdésre felelő célhatározót rendesen ad, ob, in viszonyszós accusativusszal, vagy pro és de viszonyszós ablativusszal fejezi ki. A francia a latin ad viszonyszónak megfelelő á-val fejezi ki, tehát datif-el. A célt és rendelést kifejező főnév azonban legtöbbször névelő nélküli. Pl. un verre á vin, une boite aux lettres, un étuiá cigarres, une maison á vendre (á-j-infinitif) etc. V. ö. Res ad belliim utiles. Megvan a célt kifejező pro-nak megfelelő pour. Pro libertate = pour la liberté. Az anyagot, amivel valami készül a francia datiffvel fejezi ki. Hasonlít a latin abl. materiae-hez, amely szintén az anyagot jelenti amiből valami van vagy készül. Pl. la soupe au fromage, du boeuf á la sauce. Ezek a példák a latin abl. qualitatis eseteinek is vehetők, amely ablativus külső, kevésbbé lényeges tulajdonság kifejezésére szolgál. A magyarban ú, ű, s képzővel főnévből