Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1933

— 8 — is beszélhetnénk a franciában declinatió-ról. A francia azonban viszonyszók (préposition) segítségével ki tudja fejezni a hiányzó genitivust és dativust, devel a genitivust, ö-val a dativust, a latin ablativus egyes eseteit genitivusszal máskor meg a dativusszal fejezi ki. A mondattanban tehát így minden aggály nélkül használhatjuk ezeket az elnevezéseket: nominatif, accusatif, génitif, datif. Pl. Le temps passe = Tempus f u g i t. Je ne veux pas = E g o n o 1 o. Promettre et tenir sont deux. V. ö. Errare humánum est. Tárgy — Accusatif. A tárgy esete az accusatif, mint a latinban A mondat tárgya lehet főnév vagy bármely főnévként használt beszédrész, infinitif, sőt a latinnal egyező accusatif avec l'infinitif szerkezet is. Pl. Je cherche ane bonne. V. ö. Quaero ancillam. Je te vois = Videó te. Je veuxparler = volo Ioqui. Je te vois venir. V. ö. Audio te venisse. Állhat tárgy minden tárgyas ige mellett, mint a latinban Pl .Je te donne un livre. = Do tibi librum. 1) A magyartól eltérőleg s a latinnal egyezőleg tárgya van a következő átnemható (tárgyatlan) igéknek: flatter, encenser quelque'un = aduiari; avoir- habere: devoir debere aliquid; égaler quelqu'un = aequare, adaequare, aequiparare; sécourir seconder q" = iuvare adiuvare aliquem stb. A teljesség kedvéért említjük meg, hogy, accusatíf-vel állnak még: affronter, braver q

n = dacolni valakivel; rencontrer q" = találkozni valakivel v. ö. fugere aliquem = futni valaki elől, joindre q" = csatlakozni valakihez, applaudir q" = tapsolni valakinek, souffler q" = súgni valakinek, servir q" = szolgálni valakinek, éclairer q" = világítani valakinek, sonner q" = csengetni valakinek. Pl. Vous flattez nos tyrans. V. ö. Audaces fortuna iuvat. 2) Valamivé nevezést, választást, tevést, tartást, koronázást jelentő igék, minők: nommer = nominare, créer = creare, élire = eligere, appeller = appellare, fairé = facere, erőire = credere, juger = iudicare, habere, stb. után névelőnélküli accusatif áll. (A latin obiectum praedicativum.) Pl. Napole'on a fait géne'ral Bernadotte. V. ö. Romulum regem creant. 3) Amint a latin accusativus nemcsak tárgyat, hanem határozót is fejezhet ki, úgy a francia accusatif is. így a latinnal megegyezőleg időhatározó accusatif-et használ mennyi ideje? (combién de temps ?) kérdésre. Pl .Je demeurai l'été á la campagne. V. ö. Rex iam deceni annos regnant. Így még időhatározói accusatif-et használ mikor? kérdésre a francia ezekben: le lundi, Vannée passe', la semaine prochaine etc. 4) Accusatif-et használ az ár és suly kifejezésére a latin ablativus pretii-nek megfelelően: estimer = aestimare, facere, coüter — constare, payer, peser stb. igék után. Pl. J'ai acheté un livre trois francs. J'ai acheté du sucre six francs le kilo. Teljesen megegyezik a latinnal az accus. mensurae vei distantiae térbeli különbség, kiterjedés kifejezésénél az accusatif használata. Pl. II demeure deux étages plut haut. V. ö. Saguníum milie passus a mari abest. 5) Amilyen ízű, szagú valami, a latinnal megegyezően accusatif-el fejezi ki sentir = sapire, olere, redolere ige mellett. Pl. Je sens le vin, le tabac. II y a aussi un vieux buffet qui sent la cire, la confiture. V. ö. Cibus salem sápit, vinum olet. 6) Néhány mozgást jelentő ige után, mint a latinban accusatif áll. Pl. Passer le pont = pontem transire, approcher la ville = urbem adire, courir la ville, le liévre,le cerf. V. ö. Urbem permeare. Raconte moi quelque chause des pays que tu as traversés.