Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1932

93 — Ferenc kiváló képzettségű oki. rajztanárt nevezte ki egyelőre óraadó tanári minőségben. Reméljük, hogy a tanári és művészi pályán képességeinek megfelelő eredményeket ér el. 3. Vallásos és hazafias nevelés. »Szívünk, képzeletünk, akaratunk, eszünk valamint emberen kívül, ember felett álló, személyes, feltétlen hatalomra utal bennünket, akitől félünk, akit tisztelünk, aki iránt bizalommal vagyunk, aki előtt alázattal leborulunk, akit szeretünk, akit képzeletünk a legmagasztosabb személy tulajdonságaival ruház fel, akiben eszünk a mindenség végső okát látja; aki az erkölcsi élet forrása, jutalmazásaival és büntetéseivel biztosítéka; lelkiismeretünk megszólaltatója, életünk irányítója, emelője és védelme.® A vallás az embernek kapcsolata a végtelennel, az örökkévalóval, Isten és ember egymásratalálása. A pedagógiának tehát fel keli használnia a vallásos nevelés minden eszközét, számolnia kell a fejlődő ifjú lélekkel, mely a mai pogány felfogású és életű világban sok megpróbáltatásnak van kitéve, méltányolni kell a serdülők kritikai hajlandóságát, önérzetét és szabadságvágyát, amely az igazságot akarja és sokszor a legmélyebb vallásos érzésben gyökerezik. Ennek a vallásos érzéknek elmélyítésére és megszilárdítására törekedett a tanári testület élén az igazgatóval és a hittanárral. Az iskola vallásos jellege, a tanárok jó példája s a vallási vonatkozások kidomborítása a tantárgyak előadása közben mind ezt a célt szolgálta. Vallási aktussal kezdtük és végeztük az évet és mindennapi előadásainkat. 5 kötelező gyónáson kívül sokan járultak a töredelem szentségéhez a hónap első péntekjén és a napi szent misék alatt is. Több tanulónk a téli időben is látogatta a reggeli szent misét. Szent misét mondottunk az intézet elhunyt tanárai, tanulói, jótevői és a régi tanítványokért. Okt. 6. nov. 5. sz. Imre napján, márc. 15. s a Kormányzó Őfőméltóságának nevenapján, végül a hősök ünnepén hivatalos misén vettek részt tanítványaink. Misében kértük az Egek Urát intézetünk jóságos, szeretett kegyurának életéért és egészségéért. Az ifjúsági sz. gyakorlatokat ftdő Tornyos Gyula Jézus társasági atya vezette nagy bölcsességgel és az ifjú lélek tökéletes ismeretével. A tanári testület lelki gyakorlatainak vezetője Ftdő Ungváry László sz. Ferenc r. áldozópap volt. A Mária-kongregációról külön ismertetést adunk. A »Zászlónk« 95 példányban járt. A hazaszeretet érzelmét ünnepségek, beszédek, önképzőköri szereplések, cserkészet, zászlótisztelgés, nagyjaink tiszteletének ápolása, a trianoni gyász és a hősi halottak emlékének kegyeletes megülése mozdította elő. Minthogy az ifjú ember ideálokért harcol, ideált választ magának követésre az úgynevezett nagyok közül, akiket kicsiben, nagyban utánozni kíván és tud: feltétlenül jó példával kell előtte járni akár szülőnek, akár tanárnak ; mert ezek állanak legközelebb hozzá. Az erkölcsi jellem kialakítása volt hát célunk minden ténykedésünkkel. A jóban szilárd, következetes, önérzetes, engedelmes és tekintély, törvénytisztelő ifjúságtól várhatjuk csak, hogy hitükért, hazájukért a legnagyobb áldozatra is bátran elszánják magukat. 4. A testi nevelés. A tanuló neveltetésében elhatározó tényező a játék, torna, sport gyakorlása. A tanulásban s hosszas figyelésben kifáradt idegrendszernek szüksége van vidámságra, friss mozgásra, szórakozásra. A test is abban az esetben lesz a szellem értékes eszköze, ha edzett, egészséges, szívós és igénytelen. Ennek a szolgálatába áll a cserkészet, sportkör, torna. 5. Egészségi állapot. Az évenkint beköszöntő influenza járvány és a különféle gyermekbetegségek erősen megtámadták tanulóink egészségét. A tanárok közül is nyolcan szenvedtek influenzában; a tanuló ifjúságnak pedig 26%-a kapta meg ezt a nyavalyát; úgy hogy 4 napra intézetünket is be-