Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1931

6 is szabadságot kell engedni.

1) »Az első időben — írja Fornvald József a munkálkodás szellemét a kéz foglalkoztatásában, a kézügyesség fejlesztésével akarták kielégíteni. Később mindinkább tért hódít az a felfogás, hogy a cselekvő' tanítás inkább a tanuló ifjú szellemi munkásságára irányuljon.«. Vitán kívüli, hogy a mérésekben és kísérletekben való aktív részvételnek hatása semmi mással nem pótolható. »Általában az alapismereteknek ilyen módon való megszerzése oly erős benyomásokat kelt a tanulóban, hogy azokat valósággal át is éli.« (Kiricsi János). A gondosan összeállított fizikai olvasókönyv egyrészt módot adna egyes kérdések bővebb tárgyalására, másrészt pedig a fizika történetéből nyújtott szemelvényekkel erősítené a tanítás egyik főeszközét, az érdeklődést. A tananyag rövidítését, radikális revízióját a fizika nagyarányú fejlődése, az igazán értékes ismeretek elmélyítésének szükségessége, továbbá az a kívánság teszi indokolttá, hogy több idő jusson a munkáltató órák gyakorlataira. Persze 9 osztályos középiskolában jobban meg lehetne oldani a fizikai oktatás berendezését, jutna idő az elméleti oktatásnak tisztán öntevékenységre alapított előkészítésére! Egyébként felületes ismeretek halmozása különben is teljesen céltalan. Nagyon igaza van Kerschensteinernek, aki figyelmeztet, hogy ne akarjunk mindenáron mindenről áttekintést nyújtani.-) E felsorolt eszközök azonban - úgy hiszem - önmagukban mégsem elégségesek, hogy a fizikatanítás valóban elérje az ő különleges céljait. Magának a tanításra kerülő fizikai tananyagnak formai javítása is szükségesnek látszik. Mindenekelőtt fontos az alapvetés. A fizikatanítás kérdéséhez épen ebből a nem sokszor szereplő szempontból szeretnék a következő sorokban röviden hozzászólani. Félreértések elkerülése végett legyen szabad hangsúlyoznom, hogy a tanulók önálló kísérleteit igen magasra értékelem, mert nagyon is átérzem, hogy az öntevékenység nélküli fizikatanítás majdnem teljesen kárbaveszett munka, mely nem eredményez mélyebb megértést, tartósabb emlékezetbentartást, fizikai érzéket és továbbkutatási képességet. A középiskolai felsőbb fokú fizikatanításnak feltétlenül az általános mechanika szilárd alapjain kell felépülnie.

3) Hogy e tekintetben sok a nehézség, azt az Utasítások is megemlítik: »Az egész középiskolai fizikában két nagy nehézség van, az egyik a dinamika alapfogalmai, a másik pedig az elektromos áram, illetőleg az Ohm törvény bevezetésénél.«

4) A biztos alapvetés azért is fontos, hogy a fizika további részeinél ne kelljen időt vesztegetni az elfelejtett, hiányos vagy homályos alapismeretek hosszadalmas felidézésével, illetve pótlásával. Aki nem tanulja meg a gyakran előforduló idegen szavakat, annak irodalmi műélvezetét mindig zavarni fogja a folytonos szótározás. Aki sajnál a jó alapszerzésre időt és fáradtságot fordítani, annak szűkkeblűségét többszörösen kell később megfizetnie. A mechanika általános része — ép azért, mert a fizika épületének alapja sok tekintetben más tanításmódot igényel, mint a többi fizikai ismeretkör. 1) P é c h A., A tanulók önálló munkásságán alapuló fizikatanítás. (Fiz. és Kém. Didakt. Lapok 1. évf. p. 17.) 2) »Nur eine radikale Abkehr von dem Enzyklopadismus, der unsern Unterricht heute beherrscht, von der Seuche des Überblicks, an der alle Schulen kranken, kann den naturwissenschaftlichen Unterricht zu einem wertvollen Erziehungsfaktor machcn, zu einem ebenso wertvollen wie die Beschaftigung mit lateinischer und griechischer Spracfte.« O. Kerschens t e i n e r, i. m, p. 121. 3) F. Poske, Didaktik des physikalischen Unterrichts, 1915. p. 55. •>) Utasítások, 1928. p. 29.