Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1931

11 — A tömeg fogalma a tanulóknak eleinte kis nehézséget okoz, ebben azt hiszem — a főhibás a súlyerő és tömeg egységeinek összetéveszthető neve (gr, gr*), hiszen maga a tömeg, vagyis az anyagmennyiség elég kézzel fogható fogalom. Különösen francia, de más könyvek is szeretik a tömeget puszta viszony gyanánt felfogni. Például egy érettségire előkészítő francia könyvben is a tömeg úgy van feltüntetve, mint tisztán csak az erő és gyorsulás konstans hányadosa.

1) Azon mindenesetre csodálkozom, hogy egy másik, alsóbbfokú kis francia fizika-könyv, mely minden képletet és törtvonalat úgy látszik elvből kerül és még Ohm törvényét is csak úgy szavakkal írja le, egy helyen mégis kivételt tesz, midőn ezt mondja: a konstans viszonyt nevezzük a test tömegének.

2) Pedig talán inkább igaza van Dresselnek: »Masse ist nicht bloss ein Verhaitnis zwischen Kraft und Beschleunigung, nicht eine blosse Abstraction, sondern etwas objectiv in jedem Körper Existiere/ides."

8) Hasonlóképen vélekedik Höfler.

4) Anyaggal definiálja a tömeget Fröhlich is.

5) Igaz ugyan, hogy az I. törvény részben magában foglalja a másodikat (méginkább a II. az elsőt), mégis helytelen a papírnak pénzdarab alól való kihúzását és más ilyenféle eseteket egyszerűen a tehetetlenséggel magyarázni. A felhozott példát helyesen így értelmezzük: a pénzdarabot a papírhoz kötő kicsi súrlódási erő a rövid idő alatt csak nagyon kis mértékben tudja megváltoztatni a pénzdarab mozgásmennyiségét, tehát sebességét. Newton II. törvényét a könyvek általában nagyon különböző módon adják vissza. Az ok nyilvánvaló: az eredeti szöveg szószerint véve nem világos. Chwolson nem osztja azok véleményét, akik a mutatio motus-on mozgásmennyiség-változást értenek,

6) mások viszont egyszerűen ily alakban adják e törvényt: f = C. m. a. Miután a tömeget úgyis statikailag értelmeztük, talán didaktikailag mégis helyesebb a mutatio motus helyébe mozgásmennyiségváltozást tenni és ennek megfelelően a törvénybe belevenni a konstansnak nem tekinthető hatásidőt. Egy Newton hazájabeli dinamikában

7) így találtam: t

2 m v

2 — m v

4 = J~P dt. A mozgásmennyiség szerepeltetése azért is célszerű, ti mert így a törvény általánosabb: hisz az újabb elméletek szerint a tömeg is változhat! Newton II. törvénye implicite magában foglalja az erők függetlenségének elvét mind az egymásután, mind az egyidejűleg ható erőkre nézve. Az egyidejű függetlenséget, vagyis az erők vektorjellegét kísérletileg is igazoljuk statikai vonatkozásban. Newton III. törvényének értelmezésénél itt-ott előfordulnak tévedések. 1) A. Boutaric, Précis de Physique 21928, p. 102. 2) O. Colomb et E. D r i n c o u r t, Physique des Ecoles primaires supérieures, 1914. Troisiéme année, p. 8. 3) L. üressel S. J., Elementares Lehrbuch der Physik, 21900, p. 25. 4) ». ..Newton s Fassung: Massa est quantitas materiae (Masse ist Menge der Materié) selbst noch formell utivolkommen war, ist es doch der von Newton gemeinte Begriffsinhalt, welcher — trotz zahlreicher Anstrengungen, das Wort > Aíasse« von Grund aus umzudefiniren (z. B. als blosse Zahl, als Quotienten aus Kraft und Beschleunigung u. s. w.) — bis heute den wissenschaftlichen Begriff der Masse ausmacht.« A. Höfler, Physik, 1904. p. 60. 5) »A tömeg a test (anyagi rendszer) anyagtartalmának összessége.« Fröhlich I. Dynamika, 1896. p. 5. 6) O. D. Chwolson, Lehrbuch der Physik, 1902. I. p. 76. H. L a m b, Dynamics, 1926. p. 70. Fenti egyenlethez ezt a megjegyzést fűzi: »The form corresponds to Newton's formulation of his Second Law of Motion.* >