Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1929

— 9 — 7. Egészségi állapot. A tanári testületben elég jó volt az egészségi állapot. Orész Leó tanáron kívül még Oimesi Nándor dr. tanárt kellett rövi­debb időre helyettesíteni. Könnyebb lefolyású influenza miatt a tanulók aránylag keveset mulasztottak; de szórványosan előfordult 4 osztályban diftéria-eset. Ezek tovaterjedését gondos dezinficiálással megakadályoztuk. Sajnos, mégis egy kedves, finomlelkü negyedik osztályos tanulónkat, Prieszter Zoltánt áldozatul követelte a diftéria-járvány. Szülei karjai közt adta vissza szép lelkét Teremtőjének; tanulótársai közül többen megjelentek temetésén — mely nem városunkban volt és koszorút helyeztek sírjára. Súlyosabb és hosszantartó betegség miatt 3 tanulónk több hónapon át nem járt iskolába. Az iskolaorvos szemvizsgálatát megtartotta s szembeteg vagy golyvás tanulót nem talált. A hatósági orvos a tanulókat himlő ellen beoltotta. 8. Szülői értekezletet ez évben május hó végén tartottunk. Tárgya volt a pályaválasztás nehézségei és a tejkúra használata. Az igazgató vezette az értekezletet s arra figyelmeztette a szülőket, hogy megfigyelve gyermekeik hajlandóságát és testi és szellemi képességeit, ezek szerint irányítsák gyer­mekeik nevelését és pályaválasztását. Számoljanak a mai élet nehézségeivel s szoktassák gyermekeiket arra, hogy a maguk erejéből legyenek azzá, amire tehetségük hajlamosítja őket. Erősödjenek testben is, hogy megállhassák helyüket az élet nehéz harcában. Cséplő Pál tanár olvasta fel ezután igen tartalmas tanulmányát a pálya­választásról. Ismertette a VK. miniszter úr leiratát és ennek kapcsán kérte a szülőket, hogy csak tehetséges fiaikat szánják az értelmiségi pályára. Ne irtózzanak a gyakorlati pályától, mert jobb jövőt is biztosíthatnak fiaiknak, ha jó, művelt gazdák, iparosok és kereskedők lesznek, meg azután a diploma elnyeréséhez hosszú út visz, utána sincs mindjárt állás, vagy ha van is, a 24—25 éves diplomás fiatalembernek jövedelme kevesebb, mint a három­négy évet inaskodó 19—20 éves iparos segédnek. A gyakorlati élet nyer az érettségis ifjakkal s az a megbecsülés, ami kijár a diplomás embernek, a demokratikus felfogás terjedésével ki fog járni a gyakorlati pályán műkö­dőknek is. B. e. Prohászka püspök szavaival fejezi be tanulmányát, ki azt mondta: »Demokrata vagyok a szó szoros értelmében, egyben azonban különbözni akarok másoktól, többet akarok dolgozni másokért, mint mások.« Végül Koronczay József dr., iskolaorvos tartott igen élvezetes és tanul­ságos előadást a tejnek mint táplálószernek felhasználásáról. 9. A tanulók erkölcsi és fegyelmi állapota. Rossz példák látása és a ponyvairodalom olvasása sokszor meggyengítik az iskola erkölcsneme­sítő hatását. A fentiekből származható erkölcsi bajokat, a tanulóval, szülővel négyszemközt való beszélgetéssel, a vallásos neveléssel, lelkigyakorlatokkal iparkodtunk ellensúlyozni. Az iskolaorvosnak, a lelkiatyának, a congregatió­nak és cserkészotthonnak nyílik e téren a legszebb hivatása. De az egész intézet berendezése is azt célozza, hogy az akaraterő nevelésével az erkölcsi tisztaságot megkedveltessük ifjúságunkkal, hisz a tisztaszívű ifjúságban lehet csak a haza reménye, csak ettől várhatjuk, hogy megteszi kötelességét az iskolában, s megállja helyét a mai nehéz viszonyok közt az életben is. A mi az intézet fegyelmi állapotát és az iskolai rendet illeti, ezeknek súlyosabb megsértése nem kívánta a fegyelmi szabályok nagyobb bünteté­seinek alkalmazását. Pajkosságból, rakoncátlan, fiszteletlen viselkedésből származó hiba néhányszor előfordult, de hát az az ifjúi temperamentum hevességéből, meggondolatlan könnyelműségéből származott s osztályfői s igazgatói intéssel el is intéztetett.

Next

/
Thumbnails
Contents