Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1927

— 33 II. A tanárok társadalmi és irodalmi munkássága. Mátrai Rudolf igazgató a tankerületi főigazgatót távollétében helyettesítette, Székesfehérvár városi közgyűlésein, a felsőház bizottsági és plenáris ülésein többször felszólalt, mint Székesfehérvár községi iskolaszékének elnöke a város elemi iskoláinak munkáját irányította, mint a IV. cserkészkerület elnöke a kerületi intézőbizottság gyűlésein és közgyűlésén elnökölt s a kerülethez tartozó csapatok ügyében a felsőbb hatóságoknál eljárt, mint az Emericana Conventus Albensisének perjele a főiskolai hallgatók érdekében tevékenykedett. A megyéspüspök bevonulása alkalmával, a ciszt. reálgimnázium és ipariskola cserkészavató-iinnepélyén, a Mária-kongregáció jubileuma alkalmával beszédet mondott. Cikkeket írt a Nemzeti Újságba, a Napkeletbe, az Életbe, a helyi lapokba. Richter Mátyás »Előkészület egy régi lakoda!omra« címen néprajzi cikket írt a »Fejérmegyei Napló« 1927. évi 293. sz. 1928. febr. 16-án felolvasást tartott a Székesfehérvári Kath. Legényegyletben »Farsang három napja hajdan és most« címen, amelyből részletek a »Fejérmegyei Napló« 1928. évi 41., 42., 43. számában jelentek meg. Philipp István. Folytatta a városra vonatkozó helyrajzi kutatásait s megszerkesztette a régi vár (belváros) 1727. é. alaprajzát. »Adatok Székesfehérvár történetéhez« címmel cikkeket írt a »Fejérmegyei Hirlap« 1928. é. jan. 27., febr. 12. és 23., márc. 1., Q., 10. és 25., és a »Székesfehérvári Napló« ápr. 4. számába. Megtervezte az intézet Mária-kongregációjának zászlaját. Marosi Arnold, mint a Fejérvármegyei és Székesfehérvári Muzeum igazgatója vezette annak ügyeit és ásatásait, rendezte a múzeumegyesület szabadtanításait, mint az Alba Regia Atlétikai Klub társelnöke vezette a választmányi üléseket és ünnepi beszédeket mondott. Előadásokat tartott: A Kath. Legényegyletben »Képek a földtörténetéből,« az Országos Magy. Régészeti Társulatban »A pákozdvári ásatás és leletei« és az ifjúsági mozgószínházi bemutatásokon. Megjelent könyve: Székesfehérvár műemlékei. Értekezései és cikkei: »HadimuzeumiJapok«-ban a Székesfehérvári muzeum sarkantyúgyűjteménye; »Ifjúság és Élet«-ben Hajnalodik, A Velencei hegység, Szabadság, testvériség, egyenlőség; »Fejérmegyei Hirlap«-ban A muzeum Prohászka-emlékei, Szózat a muzeum érdekében, Hirek a muzeumegyesületből, Maulbertsch-képeink, Szeressük műemlékeinket; »Székesfehérvári Napló«ban Levél a muzeumból, Római sírok Szabadbattyánban, Gerendákat és cölöpöket találtak a föld mélyében a püspökkut ásásánál, A muzeum-egyesület választmány ülése; vezette a »Fejérmegyei Napló« »Muzeumi Értesítő« c. rovatát, itt megjelent közleményei: A szabadbattyáni lovassír, Martonvásáron 5