Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1924

- 61 Gálos Bernát, ciszt. r. áldozópap, oki. középisk. tanár, a VI. o. főnöke; tanította a latin ny.-t a VI., a német ny.-t a III. és VI. o.-ban; lelkészi, tábori lelkészi és tanári éveinek száma 12, ezen intézetnél 7. Koronczy Teofil, ciszt. r. áldozópap, oki. középisk. tanár, a természettani szertár őre, tandíjkezelő; tanította a természettant a VIII., a mennyiségtant a II., IV.,VI. és VIII. o.-ban; tanári éveinek száma 8, ezen intézetnél 6. Denkinger Jenő, világi, oki. középisk. testnev. tanár; tanította a testgyakorlást az I—VIII. o.-ban ; tanári éveinek száma 3, ezen intézetnél 3. Az intézeten kivül tanító hitoktatók: Vályi Miklós, ref. s. lelkész, Gáncs Aladár, ev. lelkész, Hevesi Ferenc dr. neol. izr. főrabbi. A rendkiviili tantárgyak tanárai: Koronczay József dr., világi iskolaorvos, tanította az egészségtant a VII. o.-ban ; Námesy Medárd az egyházi és világi karéneket, Kapossy Endre dr. a gyorsírást, Gálos Bernát az angol nyelvet, Philipp István a szabadkézi rajzot a III—VIII. o.-ban. II. A tanárok társadalmi és irodalmi munkássága. Mátrai Rudolf igazgató a tankerületi főigazgatót távollétében helyettesítette, Székesfehérvár város törvényhatósági és közigazgatási bizottság gyűlésein több beszédet mondott, mint Székesfehérvár községi iskolaszékének elnöke a város elemi iskoláinak munkáját irányította, mint a IV. cserkészkerület elnöke és a Magyar Cserkészszövetség társelnöke a kerületi intézőbizottság gyűlésein és közgyűlésein elnökölt és a kerülethez tartozó cserkészcsapatok ügyében a felsőbb hatóságoknál eljárt, mint az Országos Széchenyi-Szövetség Székesfehérvári Fiókjának tb. elnöke és az Emericana Conventus Albensisének perjele a főiskolai hallgatók érdekében tevékenykedett. Goldzieher Ignác emléktáblájának leleplezése alkalmával, intézetünk jeles tanítványainak és hősi halottainak emlékére felállított emlékmű átvételekor, a városi hatóság, Vörösmartykör és Vörösmarty-szinház együttes Jókai-emlékünnepe alkalmával beszédet mondott. Az iparoskörben, a Keresztény Nők Szövetségében előadást tartott. Lefordította Paul Bourget L'Etape című regényét és ehhez bevezető tanulmányt írt Bourgetről. Richter Mátyás a Fejérmegyei és Székesfehérvári Múzeum-Egyesiilet szabadtanítási előadásain két ^Epizódok a céhvilágból* című (bemutatásokkal) felolvasásban a németprónai (Nyitra vm.) céhek legérdekesebb szokásait ismertette. A székesfehérvári »Kath. Legényegyletében pedig: >A mesterlegények a XVII. és XVIII. században* címen tartott felolvasást, amely aztán csakis a helybeli Múzeumban őrzött céhlevelekből merített adatok alapján újra átdolgozva a »Fejérmegyei Napló» vasárnapi mellékletének »Múzeumi Értesítő« című rovatában (1925.12—14. sz., azután a »Húsvéti mellékletiben és a 15., 16, 18—21. számban) jelent meg. A »Népélet« (Ethnographia) című folyóirat I—II. (XXXIV—XXXV.) évfolyamában (1924. 156—168. 1.) pedig megjelent »Az ifjúmesterek« (A németprónai céhéletből) című tanulmánya. Philipp István szemléltető képeket rajzolt a helybeli Múzeumnak. Megmintázta az iskola udvarán álló Hősök Emléke Szent István szobrát s ünnepi ódát írt a leleplezésre. Állandóan foglalkozik a város múltjára vonatkozó topográfiái emlékeknek és egyéb történeti adatoknak gyűjtésével és feldolgozásával. Marosi Arnold, mint a Fejérmegyei és Székesfehérvári Múzeum igazgatója, vitte annak ügyeit és vezette a székesfehérvári rádiótelepen felfedezett honfoglaláskori temető feltárásának munkálatait. Rendezte a Múzeum-Egyesület szabadtanítási előadásait és ezek keretében 3 előadást tartott az ősemberről és kultúrájáról. Az Orsz. Magy. Régészeti Társulat nov. 15-iki ülésén ismertette a székesfehérvári rádiótelepi ásatást és annak régészeti eredményeit. A Magy. Földrajzi Társaság didaktikai osztályának székesfehérvári ülésén előadta »Székesfehérvár őskori települési viszonyai«-t. Cikkeket írt az »EIet«-be: Az élet története és az ember; »Magyar Kulturá«-ba: Olasz P. »Világproblémák és a modern természettudomány« c. művének ismertetése; »Numizmatikai Közlöny«-be : A fejérvárm. és székesfehérvári múzeum éremgyüjt. gyarapodása; »Szent István Naptár«-ba: Életmagyarázatok; a »Közművelődés« c. folyóiratba. Vezette a »Fejérmegyei Napló« Múzeumi Értesítő c. vasárnapi rovatát; itt megjelent nagyobb közleményei: Székesfehérvár honfoglaláskori