Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1924

— 29 — Doctae Sacra« felírású, egyemeletes gimnáziumban az alig 70-el megkezdett s már közel 300-á fokozódott diáksereget (1755.). De mintha megirigyelték volna azt a szellemi és lelki magasbajutást, melyet a jezsuiták itt 85 éven, egész Magyarországon 2 évszázadon keresztül felhajtottak, vagy talán és igazabban az erkölcsi és társadalmi diadalnak a félelme szállt a voltaire-szellemüekbe, s a Jézus Társaságát 1773-ban a kath. iskolaügy mérhetetlen kárára eltöröltették. Nagy ijedelem támadt erre országszerte. Megyék, városok sietnek aggodalmas kéréseikkel a helytartótanácshoz. Fehérvár is. Eredmény az lett: hogy a volt jezsuiták mint kipróbált tanügyi emberek megmaradhattak előbbi hivatáskörükben, de csak ideiglenesen — az 1776. év közepéig. 1776-ban gimnáziumunk történetében új — nagyon is rövid — időszak nyílik: a pálosok bevonulásával. A pálosok már a XV. század közepén megtelepedtek városunkban. A török uralom őket is keményen sújtotta. Kolostoruk, templomuk feldulatván, a török kiűzésével visszatérő pálosok csakhamar eltávoztak. Mikor újra megjelennek, mint a közoktatás tényezői átveszik a gimnázium vezetését (1776. nov. 4.). Ettől kezdve ezen művelt, középoktatásunk fejlesztésére hivatott rend szellemének s a Ratio Educationis követelményeinek megfelelően, de a hazafias nevelés jegyében történik a nevelés-oktatás nagy munkája. Ennek az ősrégi és egyetlen magyar szerzetesrendnek kiváló tanügyi férfiai, nevelői, költői, tudósai voltak és ezek közül nem egy épen ezen gimnáziumban ojtogatta a fogékony gyermeki szívbe, észbe a vallásosságnak, hazafias érzelmeknek, az anyanyelv szeretetének, a tudományoknak nemes ágait. Alexovits Vazul, Virág Benedek, Potyondi Ráfael, Ányos Pál azok a fénylő csillagok, kik a magyar kultúra egét ékesítik. Sajnos, a pálosok napjait is megszámlálták. II. József abszolutisztikus irányzata, intenciói, melyekkel az egyházat az állam, jobbanmondva a császár hatalmi körébe vonni törekedett, a szerzetesrendek halálát kívánták. Számító módon, kieszelt tervszerűséggel iparkodott a pálosok rendjét a bomlasztó viszonyok útjára terelni. Célja nem sikerült; mindazonáltal rosszakaratú ferdítések, vádaskodások alapján a rend eltörlését aláírta. 1786. márc. 20.-án fájó szívvel, sajgó lélekkel hallgatták az eltörlő rendelet felolvasását, könnyező szemekkel nézték végig a kormányrendelet által megkövetelt személyi ügyek elintézését, az ingó és ingatlan javak összeírását. Aug. 20.-án az összes kolostorok kiürültek, a rendtagok elszéledtek, hogy maguknak kenyeret, megélhetést biztosítsanak, vagy pedig szűken kimért nyugdíjukból éljenek. A kaszárnyának lefoglalt és megszüntetni szándékozott gimnáziumot az élére állított Benyák Bernát dr., piarista mentette meg erélyes közbelépésével. A királyi gimnáziumban, mert ettől kezdve így nevezték, a világi papokká lett pálosok helyébe lassankint világiak ültek, akiknek korossága és gyakori betegeskedése azonban az intézet kultúrmisszióját pangásra kárhoztatta. Az 1806-ban kibocsátott Nova Ratio csak növelte a nehézsé-