Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1924

— 8 — Adolfot ebben a munkában is helyes útra irányította apai öröksége: a kötelességtudás s édes anyjától kapott klenodium: a nemcsak megbocsátani, hanem megjavítani is tudó szeretet. A Gondviselés rendeléséből ezt a munkát is abba kellett hagynia. 1924. május 22-én Egerben Békefi Rémig zirci apát visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Aki a megboldogultnak megtört szemeit elborult lélekkel lefogta, 34 nap múlva utódjává lett. 1924. június 25-én a magyar ciszterciek bizalma Werner Adolfot ültette a zirci apátok székébe. Az aranykereszt tehát ránehezült a legszelídebb szívre, az ékköves gyűrű reákerült ártani nem tudó kezére. Selyem palástja, lila birétuma egyszerű, szerény lelkének nem áhitott ruházatává lett. A magyar ciszterciek biztosan tudják, hogy az új ruha szívének alapvonásait nem változtatja meg. Szívében továbbra js élni fog a kötelességteljesítés kiolthatatlan szomja és továbbra is melegen parázslik a szeretet. Aki eddig szeretettel dolgozott Székesfehérvár, Baja, Eger ifjúságáért, az lankadatlan buzgalommal fog dolgozni a magyar ciszterci rend nagy céljainak eléréséért. Aki eddig példás munkása volt az iskola mindennapi életének, az most biztoskezű kormányosa akar lenni a ciszterci rend hajójának. Aki eddig csendes szemlélője volt nagy tervek születésének, ezután, ha a jó Isten is úgy akarja, megvalósítója lesz Rémig apát nagy örökségének. Faxint Superi!