Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1924

— 7 — minden szépért és jóért állandó lelkesedésének megfelelően, időt és fáradságot nem kiméivé, mindenkor előkelő szerepet vitt, szeretetreméltóságával, szerénységével, előzékeny, figyelmes modorával pedig a társas együttélés egyik főtényezője volt. Az egri 9 év gazdag impresszióival vette át a bajai gimnázium igazgatását. Munkakedve teljével, 14 tanári esztendő becses tapasztalatával, széleskörű olvasottságának tanulságaival, megingathatatlan kötelességtudással, a jó példa vonzó erejével, a magyar ifjúság változatlan szeretetével vette kezébe a rábízott iskolának igazgatását. Ami szépet és jót, az iskolára és a társadalomra nézve hasznosat Egerben látott, azt bajai tanártársaival folytatott szeretetreméltó eszmecsere után mind megvalósította. Felújította az ifjúsági szinielőadásokat, melyek mindmegannyi kedves, maradandó erkölcsi tanulsággal töltötték meg a hallgatók és előadók lelkét. Meghonosította és rendszeresítette az ifjúsági tanulmányi kirándulásokat, melyek annyi új ismerettel, kedves, felejthetetlen emlékkel gazdagították intézete tanítványainak szívét. Szervezte, lélekkel töltötte meg az ismeretterjesztő előadásokat, melyek nemcsak a tanulókat, hanem szüleiket is elválaszthatatlan kötelékkel fűzték az intézethez. Igazgatóságának idejében nem volt Baja városának oly kulturális mozgalma, melynek nem ő lett volna a lelke vagy tevékeny szereplője. Azért, mikor, rendfőnöke intézkedése folytán az 1917 18. isk. év végén megvált a bajai intézettől, hogy az egri gimnázium perjel-igazgatói állását foglalja el, fájdalmas volt Baja város közönségének búcsúja és őszinte és szívből fakadó érdemeinek elismerése. A forradalmak megpróbáltatásai az egri gimnázium élén találják. Szobája mellett vörös katonák ütöttek tanyát. A rendház egyébként csendes folyosóin az ő kurjongatásuk és káromkodásuk visszhangzott. Ebben a szokatlan környezetben Werner Adolf szelid szíve sokat vérzett, de nem tört meg. Rendületlenül helyén maradt. Hitbeli meggyőződéshez, papi becsületéhez hajszálig ragaszkodott. Mélységes hitével, a jövőbe vetett bizalmával nagy vigasztalására szolgált megriadt társainak. A vezér kezében felfelé mutató zászló biztos palladiuma lett az egész testületnek a kommunizmus hullamérge ellen. A vihar elvonulása után megkezdődött a romok eltakarítása: a forradalmosított lelkek egyensúlyozása, a ledöntött oltárok újraépítése, megcsonkított haza ezer vérző sebének begyógyítása. Werner