Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1917

most még részletesebben elemezni. Nem tudjuk megállapítani, hogy azok a benyomások, melyeket a háború mélyített az ifjúság lelkébe, a béke idejére minő gyümölcsöket fognak érlelni. A háború első két esztendejében az volt meggyőződésünk, hogy az emberiség s vele együtt az ifjúság is komolyodott. Azt láttuk, hogy gyakrabban és áhítatosabban kulcsolódtak össze a kezek, önzetlenebbiil, nagyobb szeretettel dobogtak a szivek. A belső erőknek, a lelki értékeknek kultusza volt emelkedőben. Tisztuló hittel néztünk a jöven­dőbe. Lelkünk tele volt énekkel, csodás melódiákkal, bízni tudó imádsággal. A háború utolsó évei, mintha fagyasztó tavaszt leheltek volna lelkünk gyönyörűen zsendülő vetésére. A jobbak lelkére reáborult a hosszú meg­próbáltatások velejárója: a csendes rezignáció, a könnyelmüekéből pedig kivirágzott az önzés. Az ideális gondolkodást sok esetben lenyűgözte az üzlet, a lemondás, a kevéssel való megelégedés helyébe a hirtelen való meggazdagodás vágya, az egymáson való segítés helyett a gyengébbek szomorú helyzetének kihasználása lépett. Az Én lett a cél, nem pedig az áldozat. Felejteni kezdjük, hogy csak az él igazán, aki áldozni tud. Hogy e kettős hatás közül melyik lesz a maradandóbb, azt most csak látnoki lelkű ember tudná megmondani. IV. A háborúnak a tanulók létszámára intézetünkbe nem volt érezhetőbb hatása. Az év folyamán besorozott és tényleges katonai szolgálatot teljesítő tanulóink számára a V. K. M. 7/1918. sz. rendelete értelmében február, március és április hónapban tanfolyamot szerveztünk. 6. Vallásos és erkölcsi nevelés. A vallásgyakorlatok pontos betartásával arra törekedtünk, hogy tanítványaink lelkét a jóra készségessé tegyük, jelle­müket kialakítsuk, akaratukat megerősítsük, szeretetüket tökéletesítsük. Vasár­és ünnepnapokon reggel 8 órakor szent-misét, utána pedig szent-beszédet hallgattak. A hidegebb időszakot kivéve 772 órakor hétköznapokon is jelen voltak a szent-misén s alatta az egyházi időnek és alkalomnak megfelelő karénekeket énekeltek. A tanév megnyitásakor, az intézet kegyúrának neve­napján, IV. Károly királynak és Zita királynénak nevenapján, október 6-án, halottak napján, Szent Imre herceg ünnepén és Szent Erzsébet ünnepén, böjt 3. vasárnapján, a 48-iki törvények szentesítésének évfordulóján, a tanév bezárásakor ünnepélyes szent-misét hallgatott az ifjúság. Szeptember hónapban egy-egy szent-misét mutattunk be intézetünk elhunyt tanárai, tanítványai és jótevői lelki-üdvéért. A rózsafüzér királynéjának hónapjában hetenkint három­szor a reggeli szent-miséken fennhangon a szent-olvasót imádkoztuk. Az elő­adásokat imádsággal kezdtük és végeztük, déli harangszóra az Urangyalát imádkoztuk. Testületileg résztvettünk az Urnapi körmeneten, melyen az ifjúsági zenekarnak tagjai Haydn miséjének hangjaival kisérték az Oltári­szentséget, nagypénteken délután pedig a szent sirokat látogattuk meg. Ifjúságunk a tanév folyamán 5-ször járult szent gyónás és áldozás szent­ségéhez; de voltak tanulók, főleg a Mária-kongregáció tagjai, kik a szent­gyónás és áldozás szentségeihez a köteles alkalmon kívül is havonkint, sőt hetenkint hozzájárultak. A húsvéti szent gyónást 3 napi szentgyakorlat előzte

Next

/
Thumbnails
Contents