Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1916

VII. o.-ról is tett magánvizsgálatot. Ezeket is beszámítva a tanév folyamán beiratkozott 436 nyilvános és 43 magántanuló, összesen 478. Az 1915—16. tanévben beiratkozott 400 nyilvános és 31 magántanuló. A tanulók száma tehát 47-el gyarapodott. 4. A tanév megnyitása. A tanévet október hó 1-én ünnepélyes Veni Sancte-val nyitottuk meg; utána az osztályfőnökök kijelelték a tanulók ülőhelyét az osztályokban, megadták a tanulóknak a szükséges utasításokat, megismertették őket az intézeti rendtartásból a legszükségesebb tudnivalókkal, kiosztották az órarendet és megvizsgálták a tanulók tanszereit. Az előadások okt. 2-án reggel 7 y

2 órakor tartott szent mise után kezdődtek meg. Okt. 8-án tartottuk az intézeti rendtartás és fegyelem szabályainak ünnepélyes felolvasását. Az iskolai törvények kihirdetésére nemcsak a tanulókat gyűjtöttük egybe, hanem meghívtuk a szülőket is. A háború folyamán fokozott mértékben éreztük, hogy az erkölcsi nevelésnek az életben olyan akadályai vannak, melyeket az iskola egyedül elhárítani képtelen. Az iskola minden törekvése, minden kísérlete, minden fáradozása kárba vész, ha a család nem támogatja. A tanuló a nap 24 órájából 5—6 órát tölt az iskolában, a nap többi részét az iskolától távol, a szülői felelősség körén belül éli le. Ha a szülői ház és az iskola nincsenek harmóniában, ha a szülők az iskola törvényeit nem ismerik és annak megtartásán nem őrködnek, akkor az iskolának csak a nap kisebbik szakára kiterjedő felügyelete az élet ezer veszedelme és kísértése között csak a lelkiismeretet aggasztó, de a törvények megszegésétől visszatartani nem tudó eszköz lesz. Azért, hogy az iskola és család közös, nagy feladatát, a legdrágább kincsnek, a gyermek nevelésének fontos kérdését minél tökéletesebben oldhassuk meg, azért hivtuk meg a szülőket intézetünk fegyelmi szabályainak felolvasására. Azt akartuk ezáltal elérni, hogy törvényeinknek ne csak betűjét ismerjék, hanem szellemébe is behatoljanak. Hogy megtudják, hogy nem idomítással, hanem szeretettel akarjuk a gyermekeket engedelmességre tanítani. Engedelmességet tanítunk, melyben benne lüktet a szabad lélek nagy elhatározása, hogy a rend és szabadság, a fegyelem és emberi méltóság nem ellentmondó fogalmak. 5. Vallásos és erkölcsi nevelés. A pusztító világháború ezer gondja, aggodalma és veszélye közepette is minden habozás nélkül, tudatos munkával dolgozott iskolánk a reábízott ifjúság lelkének, gondolkodásának, cselekvésének erkölcsössé tételén. Arra törekedtünk, hogy vallásunk világos, eleven képét rajzoljuk az ifjúság lelkébe, igyekeztünk megszerettetni a keresztény élet szépségeit, megértetni a kereszténységnek világtörténeti nagyságát. Minden kínálkozó alkalommal az ifjúság szemei elé állítottuk a kath. egyház tanításait s felséges szertartásait, hogy megtanuljanak műveltnek lenni kétkedés nélkül, hogy tudjanak jót tenni jóságból, hogy tudjanak élni csüggedés és elbizakodottság nélkül s tudjanak a halálra gondolni könnyelműség és kétségbeesés nélkül. A vallásgyakorlatok pontos betartásával arra