Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1915

vények szentesítésének évfordulóját és május elsején az oroszok által feldúlt kárpáti községek felsegélyezésére gyűjtéssel egybekötött ünnepséget tar­tottunk. A legfényesebb ünnepséget azonban február 19-én a mi szeretett megyés püspökünk Prohászka Ottokár dr. 10 éves püspöki jubileuma alkal­mával rendeztük. Amit tudásunk, művészi érzékünk, lelkünk ragaszkodó szeretete sugalt, azt mind bokrétába kötöttük és azzal köszöntöttük a mi nagy püspökünket. Ünnepségünk gerincét A tékozló fiú, bibliai zenés színjáték előadása alkotta. Auber kedves muzsikájával, a bibliai tékozló fiú gyönyörű pél­dázatának modern eszközökkel való előadásával ünnepeltük azt a püspököt, aki tudásának csodálatos mélységével, gondolati költészetének varázsával szónoki tehetségének elragadó hatalmával, filozófiájának fascináló erejével az evangelium régi, megdönthetetlen igazságait uj ruhába, uj szépségbe öltöz­tetve állította be a modern kultúra tarka világába. A megtérő tékozló fiú hulló, de a megbocsájtó édesapa keblén felszáradó könnyei, összetört szívének kataklizmájából kicsilámló hite a mi püspökünk könyeket törlő, vigasztaló szavainak, az élő hit csodálatos világát feltáró beszédeinek voltak a ki­fejezői. Az igazgató üdvözlő beszéde után megkezdődött a színjáték. Szólt a zene, szállt az ének, látható volt a kis művészek plasztikus, drámai alakí­tása. A gyönyörű díszletek, a stílszerű öltözetek bibliai hangulatot varázsoltak a szivekbe. A jelenlevő püspök szeretete fényt, ragyogást gyújtott a sze­mekbe. Megteltek a lelkek érzéssel. Mikor a püspök úr megköszönte az ünnepeltetést, kiéreztiik szavaiból, hogy megérezte ennek az ünnepségnek motívumát: a mi szeretetünket. A szinielőadásnak mozgató lelke, rendezője, betanítója Námesy Medárd volt. Nagy lelkesedéssel és buzgalommal szervezte ifjúsági zenekarunkat s kitartó szorgalmával annyira fejlesztette ifjú zenészeink tudását, hogy Auber nehezebb muzsikájának előadására is vállalkozhattak. Az énekesek az ő veze­tése alatt ismét gyarapították hagyományos jó hírnevüket. Az énekkar folyton változó hanganyaga ellenére fegyelmezettségénél fogva a nehezebb énekeket is preciz előadásban mutatta be. Nagy lelkesedéssel s szinte utánozhatatlan buzgalommal fáradozott Námesy Medárd a színdarab betanításán is. A be­tanítás nagy munkájának meg is volt az eredménye. A szereplők dicséretes búzgósággal tanúlták meg szerepüket s tehetségükhöz mérten igyekeztek a darabban rejlő nagy erkölcsi tanúiságokat minél szemléletesebbé tenni. Ruben szerepét nagy drámai erővel játszotta Kováts Alajos VIII. o. t., Schlam­madinger József VIII. o. t. Abiud, Korniss Károly VIII. o. t. Azael szerepét hozta hatásosan szinre. Igen jó alakítást nyújtottak Korniss Elemér VII. o. t. Eleazár és Adamecz Kálmán VII. o. t. Amenophis szerepében. Ügyesen személyesítette Hegyi István VII. o. t. a főpapot, Mészáros József VIII. o. t. pedig a kocsmárost. Nagyban hozzájárultak a sikerhez a többiek is kisebb szerepeikben: Payer Jenő VIII. o. t., Hoffer József, Mezey András VII. o. t.,

Next

/
Thumbnails
Contents