Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1915

Vasár- és ünnepnapokon reggel l l/ 2 órakor szent misét, utána pedig szent beszédet hallgattak. A hidegebb időszakot kivéve 7'/ 2 órakor hétköz­nap is jelen voltak a szent misén s alatta az egyházi időnek s alkalomnak megfelelő karénekeket énekeltek. A tanév megnyitásakor, az intézet kegyurának nevenapján, Szent Imre herceg ünnepén, Szent Erzsébet ünnepén, böjt har­madik vasárnapján, a tanév bezárásakor ünnepélyes szent misét hallgatott az ifjúság. A király Őfelségének nevenapján és okt. 6-án a székesegyházban tartott ünnepélyes szent misén vett részt a tanári testülettel együtt a tanúló ifjúság. Októberben, a rózsafüzér királynéjának hónapjában a vasárnapok és okt. 8., 15., 22. napjainak kivételével, amikor intézetünk elhúnyt tanárai, jó­tevői és tanítványai iránt tartozó kegyeletünket úgy rótuk le, hogy lelki­üdvösségükért gyászmisét hallgattunk, a reggeli szent miséken a szent olvasót imádkozta az ifjúság. Közösen, fenszóval könyörögtünk a kegyelmek any­jához, a béke királynéjához a diadalmas békéért. Az előadásokat imádsággal kezdtük és végeztük, s déli harangszóra az Urangyalát imádkoztuk. Testü­letileg résztvettünk a szemináriumi templomban a diadalmas békéért tartott szentségimádáson, szent Fábián és Sebestyén napján, valamint szent Flórián városi fogadalmi ünnepeken tartott körmeneten. A tanuló ifjúság, a tanári testület vezetése alatt résztvett az úrnapi körmeneten s nagypénteken délután a szent sirok látogatását is testületileg végezte. Ifjuságunk a tanév folyamán 5-ször járult a szent gyónás és szent áldozás szentségeihez: Mária neve ünnepének nyolcada alatt, Szent Imre herceg ünnepén, Karácsonykor, húsvétkor és a tanév bezárása előtt, május 28-án; de voltak tanulók, főleg a Mária-kongregáció tagjai, kik a szent gyó­nás és szent áldozás szentségeihez a köteles alkalmakon kivül is havonkint, sőt hetenként hozzájárultak. A húsvéti szent gyónást három napi szent­gyakorlat előzte meg. Febr. 2-án, Szent Balázs ünnepén torok megáldáson vettünk részt, hamvazó szerdán megharnvaztuk az ifjúságot, a keresztjáró napokon pedig a diák misék alatt a mindenszentek litániáját imádkoztuk. Erkölcsileg jól nevelt egyén az, aki erkölcsösen cselekszik. Az erköl­csileg jó cselekedetekhez akartuk ezen gyakorlatok által hozzászoktatni ifjú­ságunkat. Nem súlyt tettünk szárnyaikra, sem békolyt lábaikra, hanem csak óvó és védőgátakat emeltünk, hogy a szenvedély ki ne csapjon medréből, tilalmainkkal csak jelzőzászlókat tüztünk ki, hogy át ne menjenek a meg­mérgezett területekre, szabályainkkal csak irányt szabtunk, hogy lelkük röp­tében el ne tévedjen. Hozzászoktattuk őket, hogy az erkölcsös élet oly cselekvésmóddá váljék, mely nem kiván erőfeszítést, hanem természetesen megy végbe. 7. A tanúlók erkölcsi és fegyelmi magaviselete. A háború bélyege az ifjúság lelkére is reányomódott. A háború jó és rossz tanúlságai egyaránt rárajzolódtak az ifjúság érzékeny lelkére. A kötelesség teljesítésnek, hősies­ségnek, önfeláldozásnak, lovagiasságnak gyönyörű példái maradandó érték­kel gyarapították az ifjúság lelkét. Másrészt azonban a háború hullámai

Next

/
Thumbnails
Contents