Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1915

rendezett, melynek tiszta jövedelmét, 300 koronát, a városunkban működő Hadsegélyző hivatalnak juttatta. A kör egész munkásságán, a gyűléseken elhangzott beszédeken és szavalatokon, a pályatételek kitűzésében és kidolgozásában meglátszott, hogy az önképzőkör egész működésére is rányomódott a háború bélyege. A Segélyző-Egyesület fokozott mértékben tevékenykedett, hogy a nagy drágaság miatt a szokottnál is jobban sújtott szegény gyermekeken segíthessen. A szegény sorsban levő gyermekeknek, főleg azoknak, kiknek édesapjuk a harctéren van, könyveket, cipőt, ruhát vásárolt és készpénz segítséget adott. Az ifjúsági zenekar is szinte egészen a háború szolgálatába szegődött. Vidám zeneszóval kísérte katonának bevált diákjainkat a kaszárnyákba. Lelkesítő, hazafias darabokat muzsikáltak ifjú zenészeink a Vértes szobor előtt tartott ünnepségen, ők szolgáltatták a zenét az ifjúsági színi előadásokon. Nem volt sem magánjellegű, sem nyilvános iskolai ünnepségünk, ahol a mi kis fehér zubbonyos muzsikusaink ne szerepeltek volna. Tudásukat, szorgalmas munkájukat, amikor csak lehetett, aprópénzre váltották s örömmel juttatták az összemuzsikált koronákat valamelyik háborús jótékony egyesületnek. 9. A társadalom érdeklődése intézetünk minden háborús tevékenykedése iránt impozáns módon nyilatkozott meg mindenkor. Akár szerényebb ünnepséget rendeztünk, akár fényesebb kiállítású színdarabot adtunk elő, Székesfehérvár város művelt közönsége mindig vetélkedve sietett intézetünk dísztermébe. Ezen nemes érdeklődésnek köszönhető, hogy iskolánk is jelentősebb összeget tehetett a jótékonyság oltárára. A szülők érdeklődése iskolánk belső élete iránt a háborús évek alatt sem mutatott jelentősebb változást az előbbi évekhez képest. Most is mint mindig, aránylag kevés volt azon szülőknek a száma, akik komolyabban, paedagogiailag érdeklődtek gyermekeik előmenetele és viselete iránt. — Sűrűbben csak az I. félévi és évvégi záró tanácskozmányok tájékán keresték fel a szülők a tanárokat. 10. Nagyon nehéz a háború hatását az ifjúságra egységes képbe összefoglalni. Jó és rossz csirák egyaránt jutottak a háború hatása alatt az ifjúság lelkébe. Hogy ezen hatások közül melyik lesz a maradandóbb, azt majd csak a békekötés után reánk következő időkben lehet megállapítani. Az tagadhatatlan, hogy a háború közelebb hozta az iskolát az élethez. Egyikmásik tárgy a háború hatása alatt felfrissült, megifjodott. A történelem, földrajz és természettudományok sokat nyertek a legnagyob tanító mester, az érdeklődés felébresztése által. Uj gondolatokat, uj célokat, uj eszméket nevelt a háború a gyermekek lelkében. Megváltozott beszélgetésüknek a tárgya. Más könyvek, más olvasmányok iránt érdeklődnek most, mint azelőtt. A hősök példái, az önfeláldozás kimagasló tényei, a magyarság fényes katonai erényei, a felebaráti szeretet megindító megnyilvánulásai, uj érzéseket, uj elhatározásokat fakasztottak a lelkükben. Megérezték, hogy ezekben a