Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

- 02 e — művészi reprodukciók.) A zenei érzék fejlesztése végett a székesegyházban nov. hónapban tartott Sz. Cecilia-misék iránt szokták az érdeklődést felébreszteni. A többoldalú szemléltetés a kirándulásokon történik. Ezek vagy helyi jellegűek, vagy távolabbi vonatkozásúak. Az előbbiben az egész osztály részt vesz, az utóbbiban csak kevesen. Az intézet mindig élénk tudatában volt annak, hogy a kirándulások úgy tanulmányi, mint felüdülési és testedzési szempontból igen fontosak. Gondoskodott is ilyenekről. A gyermek természete ilyen esetekben szabadabban nyilatkozván, érdekes megfigyelésül kínálkoznak a tanárnak, aki pedagógiai tapintattal értékesíti ezeket avégből, hogy minden jóra, szépre és nemesre intse a tanulókat. Itt a kirándulások tanulmányi előnyeire vonom a figyelmet. A régi, úgynevezett tavaszi ünnepélyek ') elsősorban szórakoztatók voltak, mindazonáltal az új környezetbe került ifjú ismeretét mindenesetre gazdagították. A tanulmányi kirándulások közé sorozhatjuk a tornaversenyeket is, amelyek szintén alkalmul szolgáltak egy-egy város nevezetességeinek a megtekintésére. A kirándulások intenzív felkarolása a múlt század utolsó évtizedére vezethető vissza. A magyar állam kedvezményei rohamos fejlődést eredményeztek e téren. Az 1895. dec. 31-i miniszteri rendelet a figyelmet a földrajzi szemponton kívül a kérdés történelmi, irodalmi, néprajzi oldalára is felhívja. A kisebb, helyi tanulmányozások, a résztvevő tanulók nagy számát tekintve, értékesebbek, a nagyobb kirándulások azonban a látnivalók sokféleségével tüntetnek. A székesfehérvári cisztercita tanárok kellőképen méltányolták mindkettőt. 1895—6-tól kezdve 19 éven keresztül Székesfehérvárnak minden részét megszemlélték, környékét teljesen bejárták. Megnézték a kis számban fennmaradt történelmi emlékeket (Sz. István-bazilika köve, Sz. Anna-kápolna, káptalani kincstár), a gyárakat (gázgyár, Karl-ecetgyár, Fehnayer-féle festőgyár, DV.gépgyár, villanytelep); voltak a Szőlőhegyen (Öreg-hegy), Csúcsos-, Árpád-, Demkó-, Maros- és Sárkány-hegyen; megtekintették a Sóstót, Sárrétet, Szárazrétet, Erzsébet- (Halesz) és Zichy-ligetet, Kanális partot, Kiskecskemétet, Aszal- és Gajavölgyet, hármashidat; eljutottak a városi homok-, gránit- és mészkő-bányába. Voltak irodalmi kirándulások a városban lévő emlékekhez(Vörösmarty-szobor; Horvát István emléktáblája; szabadságharc emlékoszlopa). Évenként mindig a természetrajzi kirándulás volt a legtöbb (4 12). A nagyobb kirándulások áttekintését a következő táblázat mutatja. ') Lásd : Iskolai élet (ünnepélyek.)