Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

3. Hazafias nevelés. A hazafias nevelés célja. A példa. Az előadások hazafias jellege. A régi színház. Szabadságharc és a ciszterciták. Az elnyomatás korszaka. A magyar ipar pártolása. Névmagyarosítás. A millenáris kiállítás. A gimnázium részvétele a kiállításon. Édes hazánk reménysége, büszkesége: az ifjúság, de nem a külszínes, hazafias mázzal bevont, hanem önzetlenséggel telített, áldozatkészségre megedzett, tettre kész, hazafias tűztől hevített ifjúság. Ilyen ifjúságra van szüksége a magyar hazának, mert ilyenekből válik tántoríthatlan, nagy és magasztos eszmékért küzdő, igazi magyar honpolgár. Ilyen ifjúság megteremtése a hazafias nevelésnek a célja, a magyar tanári kar lelkiismeretben, szent kötelessége. Ilyen eredményt csak olyan nevelők produkálhatnak, akik magok is jó hazafiak, akiknek lelkét teljesen átjárta a nemzeti lelkesedés tűze, akiknek főtörekvése a magyar haza felvirágoztatása, akik készek áldozatot hozni, előnyökről, kitüntetésekről lemondani. A hazafias nevelésnél is legfontosabb a példa. Szükséges, hatásos dolog a magyar nemzet nagyjainak a kiemelése, a magyar nemzet dicső tetteinek a méltatása, a hazafiúi erényeknek a kidomborítása, amelyek főképen a történelem és magyar nyelv előadásánál fordulnak elő, de amelyeket alkalomadtán más tárgyaknál is fel kell említeni, azonban mindez vajmi keveset ér, ha a tanár másként cselekszik, ha a tanár a nemzet boldogulásáért, a haza ügyének fellendítéseért áldozni nem képes, talán nem is akar. A székesfehérvári főgimnázium cisztercita tanárai egy évszázadon át megmutatták, hogy miként kell hazafiasan nevelni, hogyan kell jó példával a nemzet ifjaiban a hazaszeretet tűzét meggyújtani, lánggá, éltető meleggé felszítani. Nemcsak történelmi és magyar nyelvi előadásaikat — mint a jegyzőkönyvek lépten-nyomon igazolják — tették emelkedettekké hazafias fellángolásokkal, hanem iparkodtak más tárgyak keretében is a nemzeti vonásokat feltüntetni. Egy évszáz alatt küzdelmes napok, dicső, magasztos órák, szomorú, gyászos évek jöttek sorban egymásután. Erős, kitartó jellemekre, lelkesítő és lelkesedő egyénekre, vigasztaló és erősakaratú férfiakra volt szükség a nemzeti élet ezen változatos szakaiban. A cisztercita tanárok ilyenek voltak és ilyenekké törekedtek tenni a rájok bízott ifjúságot. Megjelenésök .után azonnal pártfogásukba veszik a magyarosodás, nemzeti érzés terjesztésének faktorát, az akkori színházat. Erre vonatkozólag az első magyar színi