Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 68 — ben való labdázást és ezáltal az ott lakók délutáni háborgatását, a tornászok zavarását a Fazekas-utcai Zichy-kertben, az engedély nélkül való fürdést, a város mellett elterülő gyepes helyek letaposását, a réteken való tüzelést, a ligetek rongálását, a gummipuskának elharapózott használatát; óvják az ifjakat a korcsmában való választási beszédektől, a testileg-lelkileg káros táncvigalmaktól, az ártatlan háziállatok pusztításától, nagyböjti estéken a kálvárián való énekléstől, az éjjeli korcsolyázástól. Hogy a törvényeknek érvényt, tekintélyt szerezzenek, néha nem volt elegendő az egyszerű intés, figyelmeztetés. A bűnös megjavítása, társainak okulása végett szigorúbb, erősebb eszközökhöz kellett nyúlni, a büntetést kellett alkalmazni, főleg a vallásosságot, erkölcsiséget, iskolai rendet súlyosabban sértő esetekben. Ha a büntetés eszközeit figyelemmel kisérjük, azt tapasztaljuk, hogy azok kerek száz év alatt igen sokat módosultak, jobban mondva enyhültek. A XIX. sz. elején jobbára a testet, a fizikumot sújtották, a század második felében inkább az önérzetre fektették a fősúlyt. Általában a székesfehérvári cisztercita tanárok a fegyelmi eszközöket a megfelelő sorrendben és teljes következetességgel alkalmazták. Mindig figyelembe vették azt, hogy a jóakaratú bánásmód, a kellő mérséklet még megjavíthatja az eltévelyedettet, de ha ez sem használt, úgy a törvény szigorát alkalmazva, a legsúlyosabb büntetést is kimérték a bűnösre. Az egész osztály előtti megfeddés, kizárással való fenyegetés, társai közt való lejebbezés, bezárás, testi fenyíték, csendes eltávolítás, elutasítás, a fölvétel megtagadása, kizárás a helybeli és az ország összes intézeteiből: voltak a súlyosabb természetű büntetések. A testi fenyíték kétféle volt. A kisebb tanulókat pálcával (virga), a nagyobbakat .korbáccsal (scutica) büntették. Az ütések száma legföllebb 12 volt és függött a kihágás nagyságától. Az éjjeli csavargást, kávéházak és korcsmák látogatását, lopást, káromkodást, verekedést, dohányzást, pénzre játszást szokták több-kevesebb testi büntetéssel elintézni és pedig vagy a tanácskozmány előtt vagy tanulótársai jelenlétében; néha más büntetéssel is megtoldották, pl. kizárással (bizonyítvány-hamisítás miatt.

1) A tanulót a testi büntetésnek alávetni csak az igazgató előleges tudtával és pozitív engedélyével vagy a tanári konferencia közbevető ítéletével lehetett.

2) A testi büntetések divatban voltak, meg is voltak engedve, mindazonáltal azokat lehetőleg ritkán használták.

3) A főkormányszék még 1864. ápr. 27-én is helybenhagyja, hogy a testi büntetést minden gyengédebb eszköz végleges kimerülése után alkalmazhassák, a vall. és közokt. miniszter pedig 1870. júl. 30-án a nehezebben fékezhető tanulóknál engedélyezi, a cisztercita tanárok mégis tudva azt, hogy a tisztességes ') Jegyzőkönyvek (1814 46.) 2) Oimn. irattár. 1816. nov. 6. — 1814. jan. 4. 3) Jegyzők. 1818. ápr. 7. — 1825. nov.