Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

- 61 e — hozzáértéssel neveltek jellemeket, erős egyéneket, keresztény példákat. Már az a körülmény, hogy az intézet tanárai jórészt szerzetesek voltak, megérteti velünk a munka intenzivitását, eredményességét. A szerzetesnek ugyanis már hivatásánál fogva tökéletesebb lelki életet kell élnie és ennélfogva a növendék lelkére is nagyobb hatást gyakorolhat; hozzá a szerzetesnek több ideje, alkalma van az ifjú fogékony lelkének kiművelésére, jellemének kifejlesztésére. A jezsuiták főgondja a nevelés volt. Fáradhatatlan buzgóságuk, a gyermeki lélek minden tevékenységének teljes ismerete nemes, nagyszerű jellemeket állított a küzdőtérre, a kath. közéleti szereplés minden terére. A jezsuiták intézetei a jellemképzés iskolái voltak. Az előírt vallásgyakorlatokban való részvétel hajlékonnyá tette az akaratot a jóra, megtöltötte a szívet vallásos érzelmekkel, megnemesítette, felvidította a kedélyt, könnyűvé tette a kötelesség teljesítést, megédesítette a munkát, a fáradságot. A pálosok a lélek, a szív finomításában, nemes ambícióval igyekeztek a taposott nyomokon maradni. Jóllehet II. József a vallásgyakorlatokat megszorítja, az igazgatók és tanárok buzgósága nem engedi a vallásos élet lendületét hanyatlani. Benyák igazgató is folytonosan inti, buzdítja az ifjakat a jóra, erkölcsös életre, vallásos kötelmeik pontos teljesítésére.

1) Az 1806-i Ratio a legnagyobb gondosságot parancsolja a vallásgyakorlatok végzésére és ellenőrzésére.

2) A vallásos szellem, erkölcsnemesítő akció hivatásos munkásokra akadt az egy század óta itt működő cisztercitákban. Tudták ezek azt, hogy az iskola legfőbb, legnemesebb feladata a vallás-erkölcsös érzelmeknek gondos ápolása, védelme, fejlesztése, megszilárdítása a termékeny ifjúiélekben. Ezen magasztos feladat megoldása legfőbb törekvésök. A sikeres munka érdekében minden erre szolgáló eszközt felhasználnak, minden vallásos ténykedést érvényesíteni törekesznek. A vallásgyakorlatok nemcsak az Egyház által szigorúan előírt parancsok megtartására szorítkoznak, hanem az Egyház által ajánlott hitéleti megnyilatkozásokat is eszközlik. A vallásos ténykedések legfőbb momentumai: a szentmisehallgatás, szentgyónás és áldozás. Szentmisét minden vasár- és ünnepnap hallgattak. A vasár-és ünnepnapi szent mise kezdetben 10 órakor volt. 1869. nóv. 3-án Szenczy Győző hittanár indítványozza, hogy a szent mise 728-kor legyen, mivel a hivőközönség tömeges megjelenése miatt az ifjúság padba nem kerülhetvén, ') Volumen. II. (majdnem minden hónapban). 2) Rat. ed. 1806. 214. §. — Érdekes megemlíteni, hogy 1803. júl. 4-én Schillingen Ignác (volt jezsuita) az ifjúság részére alapítványt tett, hogy Sz. Alajos napján egy énekes nagy mise és a mellékoltároknál 2 kis mise mondandó. A pénzt Zutrunk György városi tanácsosnál és templomgondnoknál tette le. (Volumen II. 352.) Zutrunk mentette meg II. József idejében a ciszt. templomot a nép vallásos kegyeletének. (Lauschmann Gy.: A ciszt. székesf. temploma); kép a rendház ebédlőjében.