Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 55 — pótotni. »Ez nem az áldozatkészségtől való visszariadást jelenti, hanem a rend szellemi haszna és szebb jövője — mint levelében írja — úgy kivánja.« Ezért ajánlatot tett egyúttal, hogy a rendtagok számának gyarapodásával egy közeli, pl. a veszprémi gimnáziumot fogja elvállalni.

1) De erre nem került a sor. Pécsett és Egerben ugyanis fennállván a líceumok, a bölcseleti szakot a gimnáziumhoz kapcsolták és így csak egykét újabb tanárról kellett gondoskodni. Villax Ferdinánd, hogy az egész rendet megkérdezze ezen fontos dologra vonatkozólag, a székesfehérvári főgimnázim ügyét az 1850. aug. 23 -án tartott zirczi káptalani tanácskozmányon felvetette. Az összegyűlt szerzetesek általános beleegyezése alapján elhatároztatott, hogy Fehérvárott a Szerzet a 4 felsőbb osztályt saját költségén fogja felállítani, felszerelni és saját egyéneiből választott tanárokkal ellátni.

2) Ezen káptalani határozatról Villax F. apát rögtön értesítette a kormányt. Hazafias ajánlatát a legnagyobb örömmel fogadták. Megengedték azt, hogy az 1850 -1. iskolai évben még hat osztály legyen, de a következő években fokozatosan a VII. és VIII. osztályt is megnyissák.

3) A tanári kar már jó eleve 1851. júl. 28-án gondoskodott arról, hogy a hivatalos publikáció megtörténjék.

4) A gimnázium a »nagygimnázium« jelleget elnyervén (1852. aug. 13.), a megnyitás hírlapok útján közöltetett a közönséggel.

6) A cisztercita rend tanítórendi működésében korszakot alkotó esemény volt ez. A székesfehérvári főgimnázium volt az egyetlen teljesen cisztercirendű főgimnázium. Ezért írja az apát is a székesfehérvári rendtagokhoz intézett levelében: »Ne csüggesszen benneteket a tárgyak újdonsága, vagy talán némi ismeretlensége, az ernyedetlen szorgalom minden nehézséget legyőz. Gondoljátok meg, a világ szeme rajtunk függ, s kíváncsian néz a siker elé, melyet tanreformjainkban kitűztünk, ti rajtatok áll a haza figyelmét és bizalmát kinyerni.«

6) A székesfehérvári tanárok iparkodtak is az Entwurfban foglalt helyes pedagógiai elveket megvalósítani, az átmenetet az új rendszerre lehetőleg megkönnyíteni, amiért a minisztérium ezen igyekezetet 1852. okt. 1-én elismerésben részesítette. 1) Zirczi Ívtár. C. 2884. 2) Protocollum (1850 -1.) 2. p. — Székesfehérvár kulturális fejlesztése érdekében királyhegyi Farkas Ferenc nagyprépost is megörökítette nevét. Már 1846-ban nagy alapítványt tett bölcsészeti iskolára (líceum), melyhez a város is hozzájárult. (Orsz. Ívtár. Helyt. o. 1846. F. 3. P. 14. és 14a). Fölszóllították ugyan, hogy az alapítványt ruházza át Székesfehérvárott alapítandó ipari szakiskolára, de ö bölcsészeti iskolát akart (U. o. 1846. F. 3. P. 26. és 26a); még újabb áldozatoktól sem riadt vissza, csakhogy szándékát végrehajthassa(U. o. 1846. F. 3. P. 52; 1847. F. 3. P. 31. és 31a; 1847. F. 3. P. 59.) Mikor azonban a zirczi apát nagylelkűségéből létrejött nagygimnázium mellett feleslegessé vált a bölcsészeti főiskola, alapítványából a Ferenc Józsefről címzett nőnevelő-intézetet létesítette. (Emlékkönyv a székesf. püspöki megye százados ünnepére. 1877. 67—74. I. jegyzet.) 3) Protocollum (1850—1.) 2-3. p. 4) J

egy

zőks) Jegyzők. 1852. júl. 27. o) Zirczi Ívtár. C. 2891.