Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

48 Ezt igazolja az 1806-i tanulmányi rendszer is, mely a magyar nyelvet rögtön a latin után helyezi és elrendeli, hogy a grammatikai osztályokba senki se vétessék fel, aki a magyar nyelvben teljesen tájékozatlan. A magyar nyelv a latinnal kapcsolatban fordul ugyan elő, de annak művelésében nagy szorgalmat követel.

1) A székesfehérvári cisztercita tanárok át is érzik a hazai nyelv gondozásának, terjesztésének fontosságát, azért mindjárt itteni működésük legelején az 1. és II. gramm, osztályban magyarul tanítanak és az alsóbb osztályok szentbeszédeit magyarul tartják.

2) Mivel időközben maga a király is belátta, hogy a magyar nyelvet be kell iktatni jogaiba, az országgyűlés pedig épen ezen dolgozott évtizedek óta, 1841. márc. 16-án beérkezett a főigazgatóság révén az ugyanezen év febr. 23-án kelt helytartótanácsi intézkedés, melyben az igazgató és tanári kar véleményét kérik arra nézve, vájjon az ifjúsági szentbeszédek most már magyar nyelven mondhatók-e, vájjon a magyar nyelv minden osztályban egyszerre egyenrangúan vagy segítő nyelvül már a következő iskolai évben alkalmazható-e?

3) A tanácskozmányt rögtön megtartották. Az értekezlet eredménye és felterjesztése az anyanyelvre nézve a legkedvezőbb volt. Mivel senki se találtatott a gimnáziumban, aki ne tudott volna magyarul és mivel a magyar nyelv addig is, mint segédnyelv használtatott, semmi akadály nem állt a felsőbb intézkedés útjában.

4) Az engedély késése miatt csak 1843. jan. 1-én kezdhették meg minden osztályban a magyar nyelvű szentbeszédek és hitelemzések tartását.

5) A magyarországi tanárok buzgalma, kitartása a magyar nyelv ápolásában az országgyűlési rendek munkáját segítette elő és siettette. Az 1843 —4-i reformországgyűlés működésének egyik fénypontja az volt, hogy a magyar nyelv összes jogainak kivívását befejezte. A II. tcikk szerint a magyar lett a gimnáziumok nyelve. Erre megjelenik az 1844. júl. 24-i rendelet, amely szerint a győri tankerület minden gimnáziumában, tehát a székesfehérváriban is a szintaxis ornatán, retorikán, poezisen, latin és görög archeológián kívül minden tárgy (latin grammatikát sem véve ki) az 1844—5-i iskolai évtől kezdve rögtön magyarul taníttassék.

6) 1845. márciusától kezdve minden levelezést, iskolai tudósítást, számadást, jegyzőkönyvet és iskolai bizonyítványt honi nyelven szerkesztettek.

7) Az 1790. év a bevezetője, az 1844. pedig a befejezője azon küzdelemnek, melyet szóval, tettel, éleselműséggel vívtak hazánk nagy fiai jó félszázadon keresztül azért, hogy a drága magyar nyelvet kivegyék a mostoha 1) Rat. educ. 1806. 40. §. 2) Jegyzőkönyvek 1813—20. novemberben. 3) Oimn. irattár. 4) Jegyzők. 1841. márc. 26. s) Protocolium 1842/3. 2. p. 6) Főig. irat (Gimn. irattár.) 7) Jegyzők. 1845. febr. és márc.