Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 36 — használatlan része új tantermekké átalakítassék és így a tanítás megkívánható kényelemben, minden fennakadás nélkül történhessék (1798.) Az átalakítás azonban lassan ment. A bekért tervrajzot a költségjegyzékkel együtt a helytartótanács 1803-ban hagyta helyben. Csak ezután kezdhették meg a munkát, melynek befejezését Spaits már nem szemlélhette.

1) Az átalakítás révén nyert tágas termek megnyíltak a tanulók előtt, de ezen előnyöket nem sokáig élvezhették. Már 1809. febr. 8-án az igazgató panaszt emel a főigazgató előtt, hogy az iskola kapuját az Alvinczycsapat őrsége szállta meg. A főigazgató a polgári hatóságnál interpellál az erőszakos megszállás ellen, de hiába! Az iskolát katonai kórházzá teszik, a tantermekbe sebesülteket szállítanak, a katonai ruhákat és kincstári felszereléseket is ide hordják. A tanulók az iskolából kiszorulnak, az előadásokat kénytelenek máshol tartani. Az I. és II. grammatikai osztályt az elemi iskolába, a többit magános polgárok házába helyezik. Csak 2 katonaság kivonulása, a termek kijavítása után 1811-ben térhettek vissza.

2) Az 1828. év nyarán az épület teteje került gyökeres javítás alá, amikor is az ifjúságot már augusztus végével elbocsájtották.

3) A szabadságharc idején két évig (1848—50.) a császári katonaság használta kórháznak, ami ismét csak káros volt. Az iskolai padokat erőszakos módon annyira megrongálták, hogy az 1848—9. iskolai évet egy hónappal későbben kezdhették, mivel új padokat kellett készíteni. Az előadások ezalatt a rendházban folytak. Amint a katonaság elment, felmerült a tetemes javítás, tisztogatás szüksége, ami viszont az iskolai év megnyitását hátráltatta.

4) Az ötvenes évek elején, amikor a székesfehérvári gimnázium főgimnáziummá lett, két új termet készítettek és szereltek fel (1851.)

5) Az épület minden évben kisebb tatarozáson esett át. 1861-ben az egész tetőt megújították. De mindjobban érezhetővé lett, hogy a tanügy fejlődése, a tanszerek szaporodása, az ifjak növekedő létszáma mellett az épület bizony kicsiny. Tornaterem egyáltalán nem volt, amiért is télen a testgyakorlás szünetelt/') A rajzot a városi rajziskolában tanulták. A kicsi, ósdi, foltozással fenntartott épületben a tanári kar nem fejthette ki teljes munkaerejét. Új, modern, jól felszerelt iskola után vágyakozott. De nem maradt meg a vágyakozásnál. Már az 1867. nov. 5-i tanácskozmányon szóba hozták az épület tarthatatlanságát és Supka Jeromos indítványára elhatározták, hogy az intézet kegyurát a célszerű intézkedésre megkérik. A memorándumot, melyet a tanári kar megbízásából Alaghy Dezső szerkesztett, Rezutsek Antal apáthoz felterjesztették. ') Volumen. II. 265 6; 270. 2) Volumen. III. 40; 49; 70; 72. 3) Főig. lev. 1828. júl. 20. (Gimn. irattár.) 4) Jegyzők. 1848. nov. 2; 1850. jún. 23. Protocollum. 1850. okt. 17. 5) lg. jel. 1851,2. o) lg. jel. 1852-75.