Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 229 — kápolnájában. Az év folyamán az igazgató úron kívül több ciszt. r. főgimn. tanár úr is megtisztelte rendes gyűléseinket látogatásával, többször eljött egy-két idősebb kongreganista testvérünk is. A kongregáció célja röviden: jellemek nevelése. Minden ezt a célt szolgálta, főkép a sz. beszédek és a szentségek gyakori vétele. A kongregáció nem ellentétet, hanem összhangot akar teremteni. Azt akarja, hogy a kongregációi szabályok hűséges megtartása által minél tökéletesebb és öntudatosabb legyen az ifjúság valláserkölcsi élete, hogy az ifjú lelkekben a legnemesebb szeretet éljen, melegítsen, termékenyítsen. A legnemesebb ideálok felé irányítja a kongregáció hazánk reménységének szívét és lelkét, a végtelen tökéletességű és jóságú Istenhez akarja közelebb vinni a végtelen és véges tökéletesség határán álló Isten-Anya erényeinek, tökéletességeinek követése által. S mikor ezt teszi, mindig jobban és jobban érzi lelki és testi életében az égi szeretet napjának melegítő, termékenyítő hatását: tud örülni az életnek, a küzdelemtől nem riad vissza, küzd a kísértések, a restség ellen, kötelességtudó, szorgalmas, jóviseletű, lelkileg megelégedett, tisztalelkű, tisztaeszű, tisztavérű ifjúvá, férfiúvá nevelődik a legjobb Anya karjai közt, a kongregációban. Erre irányúltak az elnöknek és azon ciszt. r. tanár úrak beszédei, kik az elnököt munkájában áldozatok útján is támogatni szívesek voltak, u. m.: Láng Ince dr., Vargha Dámján dr., (ki három ízben is idefáradott Budapestről), Károly Ignác és Bölcskey Ödön. A kongreganisták havonkint közösen járultak a szentségekhez. A szentségimádás napjaiban szentséglátogatásra mentünk testületileg. Februárban elég sokan megkezdték a 9 első pénteki engesztelő sz. áldozást a boldog kimúlás kegyelméért, sz. Alajos ünnepe előtt pedig többen végezték a szent Alajos-ájtatosságot (6 vasárnap). Az ifjúság számára tartott májusi ájtatosságokon elég sokan vettek részt. Kongregációnk belső ügyeit a magisztrátus-gyűléseken tárgyaltuk. Ez szavazott a felvételre kijelölt ifjak fölött, vette föl a jelölteket, bírálta el az egyes felmerülő kérdéseket, ápolta az egész kongregáció jó szellemét és éber gonddal őrködött ennek növekedésén, havonkint tartott gyűlésein. Összesen 11 (9 rendes és 2 rendkívüli) magisztrátus-ülésünk volt. Több (4) ünnepélyt is rendeztünk. Legjobban sz. Imre tiszteletére rendezett ünnepélyünk emelkedik ki a többi közül. Ez nov. 4-én d. u. volt a következő műsorral: 1) Stradella: Egyházi dallam a XVII. századból. Előadta az ifjúsági zenekar. 2) Szemlér Ferenc: Szent Imre herceg ünnepére. Szavalták: I. ifjú: Guszich Aurél I. o. t., II. ifjú: Guszich Alajos II. o. t. 3) Schubert: Ave Maria. Énekelte Bárdon Ferenc VIII. o. t. Hübner András VII. o. t.'zongorakíséretével. 4) Lévay Gyula: Fehér rózsa születése. Szavalta Szakolczay Béla VIII. o. t. zenekísérettel. 5) Ünnepi beszéd. Mondotta: Dombi Márk dr. igazgató. 6) Auber: Ima a »Porticii néma« c. operából. Előadta az ifj. énekkar.