Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 206 Fridi Károly, rajztanár (1852-3.). Gyalokay Mózes, jogi pályát végzett. Mint ideiglenes tanár tanított magyart, történelmet és bölcsészetet (1863—7.). Innét a bajai városi főgimnáziumhoz került. Hausherr Ferenc, segédrajztanár (1862—71.). Janny József, elemi mintatanító és székesegyházi karmester. 1872-ben az elemi iskolák igazgatójává nevezték ki. Koronás ezüst- és arany-érdemkeresztes. Tanította az éneket (1852—77.). Kneifel Ferenc dr., ügyvéd és székesegyházi karnagy. Tanította a zenét (1895-7.). Koronczay József dr., orvos. Egészségtan-tanár és iskolaorvos (1907-14.).

1) Környei János, okleveles tanár. Mint póttanár tanította a magyar irodalmat és az angol, francia és olasz nyelveket (1857—61.). 1861-ben városi főjegyzővé választatván, állásától megvált. Kun Ignác, okleveles helyettes tanár. Tanított (1882—4.) latint és görögöt. Innét a besztercebányai főgimnáziumhoz ment át. Kuthy Márton, székesf.-egyházmegyei pap. Középiskoláit itt végezte. Felszentelték 1859-ben. Budenz József helyébe jött (1860— 3.) és tanította a vallástant, németet és bölcsészetet. Környei távozása után az angol, olasz és francia nyelveket is átvette. 1863-ban reáliskolai hittanár, 1865-ben pedig reáliskolai igazgató lett (1865—6.). — Meghalt Székesfehérvárott 1910-ben mint olvasó kanonok és c. prépost. Lanzeritsch Antal, elemi isk. tanító. Tanította a tornát a IV.— VIII. osztályban (1897-1911.). Lauchs Lőrinc, székesf.-egyházm. pap. Felszentelték 1859-ben. A magyar nyelvet tanította ideiglenesen (1861—3.). Lichtneckert István, oki. főgimn. rajztanár. Philipp István rajztanárt helyettesítette (1905-6.). Molnár János, okleveles tanár. Tanított (1885 — 8.) magyart, földrajzot, számtant és természetrajzot. Müller József. Iskoláit Székesfehérvárott végezte. Budapesten műegyetemi hallgató volt, de amikor Aujedszky távozásával tanszéke megürült, tanulmányaival felhagyott és itt vállalta a rajztanítást (1876—97.). A szabadkézi-, mértanirajz és rajzoló-geometria rendes tanára. Tanárkodása idején számtan és fizikából akart vizsgát tenni, az írásbelit meg is készítette, de a szóbeli tanári elfoglaltsága és katonai kötelezettsége miatt elmaradt. — Mint tartalékos 69-es hadnagy 1878-ban Boszniában működött; 1882-ben főhadnaggyá lépett elő.-) — Meghalt 1897-ben Székesfehérvárott. Pausch Rafael. 1904-től igazgató-tanító. Tanította a tornát az I—III. osztályban (1901-8.). 1) Lásd : Testi nevelés (egészségtan), 116. 1. 2) A székesf. főgimn. ért. 1896 7. — Jegyzők. 1897. márc. 25.