Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 200 — Szabó Pius. Született Győrben 1793-ban. A teológiát a székesfehérvári szemináriumban hallgatta. Áldozópappá lett 1822-ben. Székesfehérvári tanárkodása (1831—33.) után pécsi igazgatóvá nevezték ki. — Meghalt 1850-ben Zirczen. Szalay Alfréd dr. Született 1823-ban Győrben. Felszentelése után a bécsi felsőbb papnevelő-intézetben töltött egy évet (1847—8.), majd egy évi lelkészkedése és egy évi székesfehérvári tanárkodása (1849—50.) után ismét Bécsbe küldték egyetemi hallgatónak (1850 1.). A hittudományokból szerzett doktori oklevelet 1852-ben. Volt pécsi igazgató is. — Meghalt Fonyódon mint zirczi perjel. Gazdag irodalmi munkásságát, pedagógiai elveit, a tanügyi reformokhoz való hozzászólásait a pécsi főgimn. értesítőiben adta közre 17 éven keresztül. Szalay Flórián. Született . Keszthelyen 1809-ben. Felszentelése után ide rendelték (1833—4.). — Meghalt 1866-ban Tósokberénden (Veszprémvm.). Szántó Kamill. Született Váczon 1860-ban. Felszentelése 1883-ban volt. Tanári oklevelét székesfehérvári tanár korában (1891—2.) szerezte. Szegh Pál. Született Tamásiban (Sopronvm.) 1793-ban. Áldozópappá lett 1818-ban. Háromszor tanárkodott itt (1813 — 14.; 1818-21. és 1827-31.). — Meghalt 1848-ban Mont' Ortone fürdőhelyen (Olaszország). Szentes Anzelm dr. Született Szentgróton (Zalavm.) 1857 ben. Mint a budapesti központi papnevelő növendéke a teológiát a budapesti egyetemen hallgatta és ott .tett doktorátust is a hittudományokból. Felszentelték 1880-ban. Kalocsay Alánnak országgyűlési képviselővé választása után jött ide és az 1895. év novemberétől 8 hónapig itt tanított, feledhetetlen emléket hagyva tanítványai lelkében. — Jelenleg zirczi perjel és a rendi főgimn. hittanárokat képesítő bizottság elnöke. Irodalmi munkássága: A keresztény vallás nemesítő ereje. Felolvasás a kath. körben. (Székesf. H. 1897.) Szilágyi Jenő. Született 1854-ben Székesfehérvárott. Középiskoláit részben itt járta. Felszentelték 1878-ban. Székesfehérvárott 22 évet töltött (1886—1908.). Tanári működését a szegényebb tanulók segítése, a tanári jegyzőkönyveknek pontos szerkesztése és csinos kiállítása teszik emlékezetessé. Iskolai ünnepélyeken rendesen ő tartott szívek mélyéig ható, lelkesítő felolvasásokat, amelyeket éveken át az értesítőkben is közöltek. Irodalmi munkái: 1. Kisdedóvás gyermekmenedékhelyek. (Székesf. és V. 1887.) — 2. Városunk kegyuraságának kérdéséhez. (U. o. 1893.) - 3. Bula Teofil. (U. o. 1893.) — 4. A zónaidő és a középiskolai tanítás. (Szabadság, 1893.) — 5. A kis latin. Koch Antal dr. után fordítva. (Kézirat). — 6. Ezer év a magyar nemzet életében. Milléniumi vázlat. (Székesf. H. 1895/6.) — 7. Hamis jelszavak. Cikksorozat I—IV. (U. o.) — 8. Nemzeti közoktatás. (U. o.) — 9. 1848. márc. 15. (U. o.) — 10. Évfordulón. 1896. márc. 20. (U. o.) 11. Az eszme hódítása. (U. o.) — 12. Katonai kérdések. (U. o.) — 13. Aggasztó jelenségek. I II. (U. o.) 14. Társadalmi, ismertető, bíráló, kulturális és tanügyi cikkek. (Székesf. H. 1897-1900. és 1904 8.) Szobek Lóránt. Született Egerben 1841-ben. Áldozópappá szentelték 1866-ban. Székesfehérvári tanár (1867-72.).