Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913
— 185 — mint ilyen felolvasásaival és az úgynevezett Vörösmarty-estélyek rendezésével tette emlékezetessé működését. A titkárságról 1904-ben leköszönvén, a városi törvényhatósági bizottságba jelölték és újból is megválasztották. Alaghy Dezső halála után utódja lett a városi iskolaszéki elnökségben (1904), amelyet oly önzetlen, fáradhatatlan buzgósággal viselt, hogy egy ízben történt lemondása ellenére kénytelen volt a kérlelő szóknak engedni és az elnöki tisztet ismét elvállalni. Iskolaszéki elnöksége eredményekben gazdag. Tudván azt, hogy a nemzeti nevelés és oktatás alapjait a népiskolákban rakják le, a nemzeti művelődés érdekében ezeket mindenképen fejleszteni törekedett. Ezért gondoskodott megfelelő helyiségről (a Deák Ferenc-utcai hatalmas fiú- és leányiskola az ő idejében nyílott meg) és ezért szorgalmazta a kültelki iskolák felállítását. A munka elől sohasem zárkózott el. Tudták ezt, ismerték tevékenységét. A különféle testületek, egyesületek siettek is megtisztelni, érdemeit értékelni azáltal, hogy őt a vezetőség tagjai sorába emelték. Bejutott az árvaházi igazgató-tanácsba, az ipariskolai bizottságba; választmányi tag lett a Belvárosi Óvodaegyesületben, a Színpártoló-egyesületben, a Fejérvármegyei és Székesf. Tuberkulózis ellen védekező egyesületben. Az utolsó év (1911 —12.) is meghozta érdemeinek méltatását, a különféle kitüntetéseket. A Mantz-óvoda elnökét, a Madár- és Állatvédő-egyesület, melyet ő alapított meg, titkárát tisztelte benne. Kinevezték a Fiatalkorúak Felügyelő-hatóságának tagjává. De akadt másfajta kitüntetés is. 1911-ben bekerült az akkor megalakult Magyar Irodalomtörténeti Társulat választmányába. A főispán már 1908-ban kinevezte őt tiszteletbeli városi tanácsossá. — Tanári munkálkodását a helybeli áll. főreáliskola is érezte, ahol 10 éven át (1897—1907.) tanította a latin nyelvet és irodalmat. Irodalmi müvei: 1. Szekér Joákim Alajos élete és müvei. (A székesf. főgimn. ért. 1887,8). — 2. Heros Sinensis (Sinai hős). Magyar nyelvű iskola-dráma ismertetése. (U. o. 1892 3). 3. A székesf. Vörősmarty-kör 25 éves működését ismertető, az 1892. évi nov. 27-én tartott jubiláris közgyűlésen felolvasott titkári jelentés. 1893. 4. Vörösmarty Emlékkönyve. A költő születésének századik évfordulója alkalmából a Vörösmarty-kör megbízásából szerkesztette. 1900. 5. Miképen korholja Vörösmarty a nők magyartalanságát? (Székesf. Hirlap 1902.) 6. Vörösmarty édesanyja. (U. o. 1902.) 7. Ünnepi beszéd a székesf. és fejérm. tisztviselők és hivatalnokok otthonának 1905. márc. 15-i ünnepén. 8. Ányos és Virág hazafisága. (A székesf. főgimn. ért. 1905,6.) Deák Sándor. Született 1811-ben Léván. Felszentelték 1840-ben. Itt tanárkodott két ízben (1844—9. és 1851 - 60.). — Meghalt 1861-ben Sz.-Fehérvárott. Irodalmi munkái: I. Latin nyelvtan elemei. I. o. 1853. 2. Latin nyelvtan elemei. II. o. 1853. — 3. Latin olvasókönyv I. o. 1853. — 4. Latin olvasókönyv. II. o. 1853. — 5. Latin szókötés az alsó és felső tanodai ifjúság használatára. I. r. Esettan. 1853. (2. kiadás 1859.) - 6. Latin szókötés. II. r. Módtan. 1857. 7. Latin olvasmányok az elemi tanodák IV. o. használatára. 1858. 8. Quid potissimum causae sit, quod temporibus nostris latinae litterae in dies collabantur? Et quaedam ad aures amicas. (A székesf. nagygimn. IX. évkönyve, 1858,9.) — 9. C. Jitlius Caesar évkönyvei. (U. o. X. évkönyv, 1859/60.) Deáky Honór. Született 1885-ben Csákváron (Fejérvm.). Felszentelése (1910) után itt kezdte tanítását (1910-11.).