Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 181 a Múzeum-egyesület vál. tagjai közé sorozta. A Kath. Középisk. Tanáregyesület 1908-ban igazgatósági tagjává választotta, az igazságügyminiszter pedig 1910-ben a fiatalkorúak székesfehérvári felügyelő hatóságának a tagjává nevezte ki. — A vall. és közokt. miniszter Váradi Károly főigazgató betegeskedése idején (1907 és 1908), valamint halála után (1911. jún.—dec.) őt bízta meg az összes főigazgatói teendőkkel. Három alkalommal érettségi elnöknek is kiküldötték és pedig 1908-ban a nagykanizsai kath. főgimnáziumhoz és a székesfehérvári áll. főreáliskolához, 1911-ben a szentgotthárdi áll. főgimnáziumhoz. — Felolvasásait a szabadtanítási tanfolyam hallgatói, a Kath.-kör és a honvéd altisztek élvezték. Ányos és Virág emléktábláinak a leleplezése alkalmával az ünnepi beszédet ő intézte a város közönségéhez. — Tanári munkásságának 30 éves jubileumát 1913. jún. 29-én ünnepelték, amely egyúttal búcsúzás is volt, mivel az igazgatói székből a zirczi alperjeli méltóságra emeltetett. Irodalmi müvei: 1. Petőfi mint színész. Felolvasta Petőfi lakóházának táblával való megjelölése alkalmával a színházban rendezett irodalmi ünnepélyen 1904. nov. 6-án. (A székesf. főgimn. ért. 1904,5.) — 2. Vajda Ödön. (ért. 1907/8.) — 3. Váradi Károly, (ért. 1910/11.) Zimányi Bernát. Született 1778-ban Teplán (Liptóvm.). Felszentelték 180ó-ban. Mindössze egy évet töltött Székesfehérvárott és pedig igazgatói és házfőnöki minőségben (1820—21.). Igen változatos rendi működése után (1821 -4-igZirczen a tanárjelöltek tanára stb.) Zirczen halt meg 1845-ben. Cisztercita tanárod. v Alagliy Dezső. Született 1837-ben Egerben. A teológiát Egerben tanulta. Először 1862-ben került Székesfehérvárra és itt tanított 1869-ig. Itt a ciszt. templomban szentelte pappá 1862. okt. 15-én Farkas Imre püspök. Első sz. miséjét is itt tartotta a gimnáziumi ifjúság jelenlétében. Egy évi távollét után 1870-ben ismét idejutott és itt élt, működött 1904-ben bekövetkezett haláláig. Hogy milyen tanár volt, minő irányelvek vezérelték a tanítás és nevelés munkájában, minő viszonyban állott tanítványaival, erről a tanári jegyzőkönyvek beszélhetnek legtöbbet. A vallás-erkölcsi szabályok pontos betartása, az intézetet jellemző rend voltak azon indító okok, amelyek őt folytonosan szólásra serkentették, tevékenységét az intézet jó hírnevének a megóvására sarkalták. Tanári működését örök időkre emlékezetessé a máig is fennálló, szépen virágzó »Segélyző-egyesület<.< megalapítása, szervezése teszi (1874), amelynek vezetője is volt 1893-ig. Pallér Kelemen igazgató halála után majdnem féléven át (1897. ápr. — aug.) mint helyettes igazgató és házfőnök gondoskodott az iskolai és házi ügyekről. 1903-ban a püspöki szentszék ülnöke lett. — Székesfehérvár társadalmában alig található olyan ember, aki hozzá hasonlóan annyit tett, annyit agitált és szerepelt volna. Ha valamely egyesület alapításáról, szervezéséről volt szó, Alaghy nem maradhatott el, A Vörösmarty-, Felső- és Tóvárosi-körök