Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

- 18 — Az égető szükségen rendszeres helyettesítéssel, osztályösszevonással vagy új erők alkalmazásával segítettek. Volt eset több alkalommal, amikor egész napon át szünetelt az előadás épen az említett körülmények miatt. Rendszeres helyettesítés és osztályösszevonás sokszor előfordult,

1) majd pedig a városi elöljáróság által küldött Nagy Ferenc, nemzeti iskolai tanító és Vörös püspöki irnok által iparkodtak a hiányokat ideiglenesen kipótolni.

2) Az ideiglenesen működő Vörös és Nagy Ferenc helyébe 1812-ben Paulini József és Szegedy Mihály (nyug. esztergomi tanár) helyeztettek.

3) Mindez azonban csak foltozgatás volt, ami ideig-óráig megfelelt a várakozásnak, de a nehézséget teljesen eloszlatni nem tudta. Még Novich Józsefnek hasonló nevü ügyvéd fiát is megbízták helyettesítéssel,

4) de ez nem sokat lendített a dolgon. Neichel és Nagy Pál továbbra is betegeskedtek, Szegedy és Pauliny pedig öregségükre való hivatkozással a jegyzőkönyvek vezetésétől is vonakodtak. A főigazgató annyira megunta a sok huza-vonát, temérdek galibát, hogy az 1812. dec. 9.-én küldött levélben csodálkozását fejezi ki, »hogyan szerezhetnek annyi nehézséget okos emberek.«

F

l) Mindezekhez járult a megfelelő anyagi támogatás hiánya, azon — szinte nevetségesen kicsi — dotáció, mely épen csak a mindennapi kenyeret nyújtotta a kultúra harcosainak, kik tanügyi szolgálatban emésztették erejöket. A fizetés ritkán haladta meg az 500 forintot. A rendes fizetés 350— 450 frt volt. Spaitsnak, mint budai tanárnak 600 frtnyi fizetése megmaradt akkor is, amikor ide került igazgatónak.

6) Virág Benedeket is nyugalomba vonulásakor 300 frt évi nyugdíjjal honorálták hazafias működéseért.

7) Panaszkodtak is sokat a tanárok a csekély jövedelem miatt és többször küldenek a helytartótanácshoz kérő levelet az anyagi segítség emeléseért. Mikor Schwarzbauer Elek rendszeres fizetést óhajtott, a helytartótanács, jóllehet elismerte, sőt nyilvánosan megdicsérte szolgálatait, őt a volt pálosnak juttatott nyugdíjával és a felül adott ajándékkai való megelégedésre utalta. Ezen kemény bánásmód könnyezésre indította, amint a jegyzőkönyvből olvasható.

8) Az 1810,-i kérő levélben szinte az aprólékosságig felsorolják szánandó helyzetöket, csakhogy a helytartótanácsot kedvezően hangolják. Felemlítik, hogy a pénz értéke leszállt, ami egyikmásiknak kis öröksége, gyűjtött pénzecskéje volt,' mind elfogyott, ráköltötték gyermekeik neveltetésére; felhozzák, hogy állásuknak megfelelően 1) Volumen II. és III. 2) Volumen III. 126 -7 ; 129 32. 3) Volumen III. 143. «) Főig. 1. 1812. nov. 26. (Oimn. irattár.) 5) Oimn. irattár. e) Volumen II. 8; 216; 222. — Volumen III. 51 ; 97. 1810-ben pl. a humaniórák tanárainak fizetése 450 frt, a IV. és III. gram. osztály tanáraié 400 frt; a II. gram. osztály tanára 350 frt, az I. gram. o. tanára 340 frtot kapott. (Országos levéltár. Helytartótanácsi oszt. 1810. Font. 32, Pos. 17.) ') Volumen II. 249. s) Volumen II. 25.