Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 179 a zene- és énekművészet kedvelője a székesegyház kórusán is megfordult, hegedült és énekelt. O volt a rövid életű Cecilia-egyesület elnöke is.

1) — Tanári működésének 25 éves jubileumán, 1888. nov. 22-én tanártársai és tanítványai az elismerés és hála legnemesebb nyilatkozataival halmozván el, őt további munkára serkentették.

2) Rendi népszerűségének eredményeképen az 1891-i apátválasztásnál a második helyre jelölték. Elismerésből fakadt azon mozgalom is, amely megindult, hogy őt, a Mészáros Nándor halála után főigazgatói teendőkkel megbízottat főigazgatónak nevezzék ki.

s) Sorvasztó betegsége igen megviselte erejét s már 1895-ben kénytelen volt több hétig is a főgimnázium igazgatásától tartózkodni. 1897. márciusában teljesen gyengének érezvén magát, a tanári tanácskozmányon sem jelenhetett meg és rá egy hónapra, ápr. 23-án befejezte életét. Pallér ravatalánál álltak először díszőrséget a tanuló ifjak saját kezdeményezésökből és egyúttal gyűjtést rendeztek egy stipendiumra,

4) amelyet 1910-ben megalapítottak. Pallér halálakor a szomszédos középiskolák őszinte részvéttel adóztak, de a kartársi együttérzést, az igazgatónak nagyrabecsülését a helybeli főreáliskola tanári kara fejezte ki legszebben.

5) Irodalmi munkássága: A földrengés. (A székesf. főgimn. 1880 1. ért.) Szabó Krizosztom dr. Született 1791-ben Szanyban (Sopronvm.). Felszentelték 1814-ben. Hittudományokból doktorátust szerzett. Tanári működését Székesfehérvárott kezdte (1814—17.), majd igazgató lett és két ízben is vezette a székesfehérvári gimnázium ügyeit (1817—20. és 1826—34.). — Meghalt mint jószágkormányzó 1848-ban Előszálláson. Szenczy Győző. Született 1846-ban Bodrogkereszturon (Zemplénvm.). A teológiát Egerben hallgatta. Pappá 1869-ben szentelték. Tanárkodását itt kezdte (1868—81.). Bajai igazgatósága után ide került házfőnök-igazgatónak (1897 - 1904.). A székesfehérvári püspök szentszéki ülnökké nevezte ki. Mint tanár és igazgató a tanárüléseken elhangzott többszörös felszólalásaival, az értesítőkben megjelent tartalmas cikkeivel a nevelés és oktatás helyes elveit törekedett megerősíteni. Mint igazgató a ciszterci templomot régi fényébe visszaemelte, a gimnáziumot a kor követelményeinek megfelelően szervezte, fejlesztette. — Emellett a társadalmi élettel is rokonszenvezett, sőt áldozatkészségével lekötelezettjévé tette. A Vörösmarty-kört 1900-ban megajándékozta Vörösmarty Mihály mübecsű képével, amely kép az alapító-levél értelmében a kör fennállásáig annak tulajdonában marad, feloszlása esetén a ciszt. főgimnáziumé lesz. A képet Vastagh György festőművész készítette 1000 korona értékben.

8) — Jelenleg szentgotthárdi perjel. 1) A székesf. főgimn. ért. 1896 7. 2) Zirczi Ívtár. C. 4598. 3) Zirczi Ívtár. C. 4677. <) Zirczi Ívtár. C. 5119. s) Gimn. irattár. 1897. ápr. 24. o) A székesf. főgimn. ért. 1900/1. 124 —5. I. 13*