Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

- 177 — August és mások után 1857. — 5. A székesfehérvári gimnázium rövid vázlatba foglalt története. (A székesf. nagygimn. 1851. Ért.) — 6. A székesfehérvári alreál-tanoda keletkeztének rövid vázlata. (A székesf. alreál. évkönyve 1854/55.) Dombi Márk dr. Született 1869-ben Nagyatádon (Somogyvm.). Mint a zirczi magángimnázium hallgatója Székesfehérvárott tett érettségit. Felsőbb tanulmányait a ciszt. r. budapesti hittud. és tanárképző intézetben, valamint a budapesti tud. egyetemen végezte, ahol bölcsészetdoktori oklevelet szerzett. Pappá szentelték 1894-ben. Alig egy éve foglalta el (1913. szept.) házfőnöki és igazgatói állását, képzettségével, szónoki képességével, finom modorával Székesfehérvár társadalmának rokonszenvét máris megnyerte. Az 1914. év elején a városi iskolaszék tagjává választották, majd pedig a Vörösmarty-kör, a Múzeum-egyesület, a Székesf. és Fejérm. Patronázsegyesület, az Állat- és Madárvédő-egyesület választmányába került. A Kath. Középisk. Tanáregyesület igazgató-tanácsának a tagjává is megválasztották. — A Múzeum-egyesület 1913 — 14. évi szabadtanítási tanfolyamát ő nyitotta meg Eötvös József bárórói tartott rendkívül értékes előadásával. Ő tartotta az ünnepi beszédet Budenz József emléktáblájának a leleplezésén is. Gerlacli Benjámin. Született Győrött 1822-ben. A hittudományok borostyánosa. Felszentelték 1847-ben. Székesfehérvárott hármas minőségben szerepelt. Tanár volt 1850 9-ig; igazgató 1859- 86-ig;házfőnök 1866-86-ig Igazgatósága hosszú időre terjedt és ezen hosszú idő alatt tanítványai szeretetével még a mai nemzedéknek is sok édes emléket szerzett. Külső tevékenysége is figyelemre méltó. Gradwohl Ede, székesfehérvári kir. biztos az ínséggel kiizdő alföldiek felsegélyezése ügyében 1863—5. években tartott tanácskozmányokra minden egyes alkalommal meghívta; ugyancsak jelen volt a végszámadások megvizsgálásánál.

1) A megyei és városi közélet buzgó munkást nyert benne, amikor 1860-ban a fejérniegyei bizottságba választották, 1868-ban pedig a városi iskolai tanács elnöke lett, mely tanácsnak a célja a városi iskola-felügyelők utasításainak átvizsgálása és szükség esetén módosítása volt.

2) Majd megválasztották városi bizottsági tagnak és a kath. néptanítók székesf. egyesületének tiszteletbeli tagjává. — A király a tanügy terén 30 éven át szerzett érdemeiért 1878-ban a koronás arany érdemkereszttel jutalmazta.

3) A kitüntetés átnyujtását Szögyény-Marich László, fejérmegyei főispán végezte a város értelmiségének és az összes tanuló ifjúság jelenlétében. Gerlachnak 38 évi eredményes munkásságát legjobban jellemzik Alaghy Dezső szavai, amelyekkel a távozó igazgatótól búcsút vett az 1886. jún. 25-i tanárgyűlésen. »Oerlach Benjámin — úgymond — akkor lépett a tanári székre, midőn a szabadság és honszerelem lángjai magasan csapkodtak; ő a szabadság és honszerelem tiszta levegőjéből szítta magába a törhetetlen hazafiság éltető szellemét, mely szellem Gerlachnak az ifjúság nevelésében vezére lett, mely szellem az elnyomási kísérletek keserű napjai1) Gimn. irattár. 2) Gimn. irattár. 3) Zirczi Ívtár. C. 4004. 13