Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

A tanári kötelességet meghaladó ténykedés. Közművelődési és közéleti szereplés. Tanárilap kérdése. Ásatások. Felnőttek oktatása. Ciklusos előadások. Szabadtanítás. Igazgatók. Cisztercita tanárok. Világi tanárok. Nevelni, tanítani nemes, lélekemelő feladat. Aki ezen feladatát férfiasan teljesíti, aki ezen hivatását lelkiismeretesen betölti, kötelességének eleget tesz, magát a szülők, a haza előtt megbecsülésre érdemesíti. Kötelességének megfelel, de ha többre is hivatott, többet is kell tennie, talentumát kamatoztatnia kell. A magyar társadalomnak, a magyar hazának szüksége van dolgos, munkás férfiakra. A társadalom, a haza kulturális érdeke megkívánja a szellemi erők felhasználását, értékesítését. A szellemi tőke mindenkor meghozza a megfelelő kulturális kamatokat és a produktum már egy-két év alatt is elég tekintélyes lesz, hát még mennyire emelkedhetik száz év leforgása alatt. És épen ez az, amit igazolni akarok a székesfehérvári cisztercita tanárok életrajzi adatainak és irodalmi munkásságának a közlésével. Az ember nem egyforma. A különböző hajlamú, különböző tehetségű emberek mindig találhatnak maguknak olyan munkakört, ahol képességüket mások javára érvényesíthetik. Az irodalomnak, közéletnek számos ágazata, az egyesületek, társulatok sokfélesége mind alkalmas terrénumok lehetnek a közművelődési és közéleti szereplésre. A székesfehérvári cisztercita tanárok felhasználták ezeket a szellemi műhelyeket, elzarándokoltak az irodalom, tudományos élet berkeibe; ahol csak lehetett, ahol csak tudták, embertársaiknak szellemi világot gyújtottak, a hazai irodalom színvonalát emelni törekedtek, másokat a tudományos légkörbe emelni iparkodtak. A tanári karnak önbizalma nyilatkozott meg az 1861. esztendőben. Az apáthoz fordulnak és egy tanári-lap megindítása érdekében anyagi támogatást kérnek. Az apát a vállalkozást dicséretesnek ítéli, a rend szűkös anyagi viszonyai (új adók, régiek emelése, kényszerkölcsönök) miatt azonban pénzbeli segítséget nem Ígérhetett. Egyúttal felhívja a tanári kar figyelmét a kiadás nehézségeire; a lap t. i. nem lesz általános érdekű és azért kevés áldozatkész embert találnak; anyagi alap nélkül az egész vállalkozás csak tengődés lesz; a rendelkezésre álló szellemi erőket fordítsák inkább már létező központi tanügyi lap gyámolítására.

1) A cisztercita tanárok Székesfehérvár kulturális mozgalmaiban, társadalmi életében elég jelentős szerepet játszottak. A szellemi kapcsolatot, ér1) Gimn. irattár. 1862. jan. 14.