Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913
— 161 — Sokan a székesfehérvári ciszt. tanárok közül nem elégedtek meg azzal, hogy csupán a tanításhoz szükséges ismeretekkel rendelkezzenek, hanem továbbképezték magukat, tanultak, utaztak. Ezt részint saját takarékosságuk által eszközölték, részint a rend áldozatkészsége folytán. Tanulmányutakról kevés feljegyzést találunk, de bizonyára ezt tették legtöbben. És ez igen természetes, ha meggondoljuk, hogy Magyarország és a külföld földrajzi, természetrajzi viszonyainak, anyagi és szellemi kultúrájának a megszemlélése amellett, hogy a látókört, világismeretet bővíti, szórakoztat is. 1855-ben BulaTeofil dr., igazgató ment külországokat látogatni. 1) Igen nevezetes a Görögországba és Olaszországba vezetett tanári tanulmányi kirándulás. Azon kívánságot, hogy a klasszikus nyelvek tanárainak alkalom adassék a görög és római műveltség székhelyeinek közvetlen megismerésére, Csáky miniszter indokoltnak, megvalósítását szükségesnek tartotta és elő is mozdította. Kettőt várt ettől a miniszter: 1. a résztvevők általában a külföldi viszonyokkal és állapotokkal megismerkedve, szélesebb látókörre, az összehasonlítás révén gazdag tapasztalatokra tesznek szert; 2. reméli, hogy a résztvevők a klasszikus népek műemlékeit és történetük színhelyeit megszemlélvén, a középiskolai görög és latin irodalmi tanítás is mélységben, emelkedettségben gyarapodni, a tanítás szelleme pedig a szemlélet közvetetlenségéből nyert benyomások alapján élénkülni fog. Az első tanulmányút (1893) Görögországba vezetett, melyben 8 gimnáziumi tanár a tanulmányi alap terhére, a többi saját vagy rendi költségen vett részt. 2) Székesfehérvárról Kolonics Lipót. 1894-ben — amint a miniszter megígérte — Olaszországba indultak. Innét Werner Adolf dr. ment velők. 3) Tapasztalataikat »Római világ« címen (Pasteiner Gy. szerkesztésében) örökítették meg, amelyben a -Pogány sirok világában« c. cikket Werner Adolf dr. írta. A szünidei póttanfolyamokat, kurzusokat szintén felhasználták arra, hogy az egyes szaktárgyak haladását, a módszertani változásokat megismerhessék. A filokszéra felismerésének a módját és a szükséges vizsgálatokat illető tanfolyam végzésére Kolossváry Kálmán vállalkozott (1880). Müller József rajz-tanfolyamon (1893), Chinorányi Ede természetrajzi és földrajzi tanfolyamon (1901) vett részt. Bölcskey Ödön történelmi (1912), Horváth István fizikai tanfolyamot (1913) hallgatott. Eredménye: Csengery, A görög földöli. 12