Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

155 — Laufenauer Károly dr., orvos, egyetemi tanár. Mind a 8 osztályt (1860—8.). Pauer János, székesfehérvári püspök, egyháztörténeti és régészeti író. Hat osztályt (1826-32.). Platz Bonifác dr., földrajzíró, volt tank. kir. főigazgató. Hat osztályt (1858-64.). Reguly Antal nyelvtudós, etnográfus és utazó. Öt osztályt (1828—33), eminenter. Róder Alajos dr., kanonok, egyházi író, tank. kir. főigazgató. Három felső osztályt (1826—9.). Rónay Jácint, történet-író, szkutari püspök és pozsonyi nagyprépost, Rudolf trónörökös magy.-történet tanára. Schmidt József dr., volt államtitkár. Hét osztályt (II—VII!., 1860-67.). Schwarz Gyula dr., államtud. író, egyetemi tanár, Székesfehérvár orsz. képviselője. Simor János, bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek. Első 5 osztályt (1822—7.), mindig eminenter. Stetina József, nyug. államtitkár. A VII—VIII. osztályt (1873-5.). Szalay László, akadémiai titkár, publicista, jogtudós, történetíró. Két felső osztályt (1824-6.). Szögyény-Marich László gr., német nagykövet. Nyolc osztályt (1850-8.). Vajda János költő. Első 3 osztályt (1837- 40.). Kass Bertalan dr., ciszt. r. tank. kir. főigazgató. Hat osztályt (1867—73.). Vörösmarty Mihály költő-király. A négy grammatikát és első humani­órát végezte itt (1811 —6.); mindig az eminensek elseje volt. 1) Wekerle Sándor dr., volt miniszterelnök. Mind a 8 osztályt (1859—67), mindig kitüntetéssel. Ybl Miklós műépítész, főrendiházi tag. Az első 2 osztályt (1822—4.); a harmadikból kimaradt. 2) Zichy Aladár gr., volt királyszemélye-körüli miniszter. Zichy Oyula gr., pécsi püspök. A IV-VIII. osztályt (1886—91.). Zichy János gr., volt vall. és közokt. miniszter. A III. o. kivételével itt végezte középiskoláit, mindig jelesen. Zichy Jenő gr., kelet-ázsiai utazó, Székesfehérvár orsz. képviselője. Zichy Nándor gr., aranygyapjas vitéz, tárnokmesler. Mikor Székesfehérvár közönsége köszönetet mondott az új iskolaépüle­tért (1875), háláját és elismerését a következő szavakba öntötte: »Ha meg­fontoljuk, hogy néhány évtized lefolyása alatt hány derék polgár, kitűnő tudós és hazafi nyerte itt első művelését, sőt ha figyelembe vesszük, hogy hazánk dicsősége, a nagy költőkirály is az egykori akropolisban szívta be, ') Emléktábláját 1900-ban helyezték el a rendház külső falán. 2) Emléktábláját most teszik a sz. Ferencrendi templom falába, és róla nevezik el az Iskola-utcát Ybl Miklós utcának.

Next

/
Thumbnails
Contents