Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

137 — Akiknek félévi vizsgálataik egy-két tárgyból nem sikerültek, az [. félévi vizsgát követő hónapban, illetve a következő tanév elején javíthattak.

1) Érettségi. Az érettségi vizsgálat intézményét, a mely a szellemi képzés kifürkészésére irányult, az Entwurf teremtette meg. Az első érettségi itt 1853-ban volt, mely alkalommal megvizsgáltak 14 helybeli tanulót. Ezek közül 4 kitüntetéssel (Kuthy Márton, Matkovics Pál, Kis János és Lauchs Lőrinc), 9 egyszerűen vizsgázott, egyet félévre visszavetettek. Ez eléggé fényes eredmény volt, tekintve a főigazgató panaszát, amely szerint a kerületi érettségiek kevéssé kielégítők, amit a miniszter a korábbi tanrendszer hiányainak tulajdonított.

2) Az 50-es években szép eredményt mutattak, de a 60-as évek elején a viszalépések és eredménytelenségek száma igen megnövekedett. Ettől kezdve az eredmény közepesnek mondható. Fokozatok: kitűnő, dicséretes, egyszerű. 1883-tól: jeles, jó, érettLegtöbb kitűnő érett (8) volt 1868-ban, legtöbb jeles (8) 1889-ben. Legtöbben jelentkeztek 1882-ben (40 tanuló). Az érettségi tárgyai voltak: magyar, latin, görög, történelem (földrajz), mennyiségtan, fizika, természettörténet, vallástan (más vallásúak saját lelkészeik előtt), bölcselet (néhány éven át a 60-as években); majd redukálták magyar, latin, német, görög (görögpótló), történelem, számtan és természettan tárgyakra; 1905-től csupán magyar, latin, történelem, mennyiségtan és természettan az érettségi tárgyai. Az érettségi követelmények az első években igen szigorúak, az igények nagyon felfokozottak voltak, amit a tanári kar nem is helyeselt. Az érettségitől — javasolják — jó lenne elállani, mivel szigorú feltételeit úgy sem lehet a magok teljességében megtartani, a túlzó követelés az ifjak kedvét szegi, szorgalmukat latikasztja és a tanár is inkább tekinti az ifjak erejét, mint a túlhajtott igényeket.

3) Az érettségin rendszerint a főigazgatók elnököltek, de voltak kiküldöttek, miniszteri biztosok is: 1860-ban Halder Konrád, iskolai tanácsos. 1866-ban Pankovics István apát, az Orsz. Tanúim. Bizottság r. tagja. 1871-ben a szept. javító és pótérettségin Gerlach Benjámin igazgató (miniszteri megbízott). 1878-, 1882- és 1883-ban, szeptember hónapban Gerlach Benjámin elnökölt (a főigazgató megbízásából). 1883-ban Say Móric dr., budapesti tőigazgatóhelyettes. 1890-ben Pallér Kelemen igazgató, mint ideiglenes főigazgató. ') Jegyzőkönyvek. 2) Oimn. irattár. 1851. dec. 15. 4 Jegyzők. 1861. jún. 16. — Zirczi Ívtár. C. 3451.