Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 135 — Szünetek. A heti szünetek a múlt század elején csütörtökön egész nap és kedd délután voltak. Ha azonban valamely hétre ünnep esett, akkor kedd délutánján is tartottak előadást.

1) 1850-től szerda és szombat délután volt szabadság, majd kedd, csütörtök és szombat d. u., végül 1899-től, az egyfolytában való tanítás kezdetétől minden nap délután. Nagyobb szünetek voltak karácsonykor, bár a múlt század elején még karácsony hetében is volt egy-két nap tanítás, húsvétkor, a régi I. félév befejezése után5—8 nap,egyes alkalmakkor (az 1870-i népszámláláskor3 nap» apátválasztás, haláleset, szüret, ragályos betegség). Igen érdekes, hogy a régebbi időben az őszi (Dömötör) és tavaszi (Sz. György) vásár délutánján szünetet adtak, hogy a szülők gyermekeik részére a szükséges beszerzéseket eszközölhessék, de a céltalan csavargást tiltották (utolsó 1889. ápr.). A nagy szünidő a XIX. sz. első felében másfél hónap volt és az ősz kezdetére esett, azért nevezték őszi szünnapoknak is. Az Entwurf 53. §-a szerint a szünet 2 hónap, amelyből az ifjak erkölcsi épsége és a tanulás megkönnyítése végett csak 4 hetet volt szabad egyfolytában eltölteni, a másik 4 hetet az igazgatónak kellett évközben szétosztani. A székesfehérvári tanári kar ezt a beosztást a körülmények és tapasztalatok miatt nem tartotta megfelelőnek. Évközben — mondják — az ünnepek által is sokat szünetelnek, szórakoznak és épen ez nem felel meg a tanterv 5. §-nak, mert évek óta szomorúan tapasztalják, hogy a szüleiktől visszatérőket alig lehet a helyes útra visszaterelni, annyira szórakozottak; a szerződés megkötése is a gyermekek élelmét és lakását illetőleg igen nehéz; a szülők 2 hónap alatt jobban tudják gyermekeiket gondozni; a kipihenés is jobb; többet utazhatnak és tapasztalhatnak.

2) A szünidőt a következő évben meg is hosszabbították 6 hónapra, majd 1854-ben két hónapra tágították. Az évközi szünetek alatt a nem helybeli ismerősök vagy a vidéken lakó szülők meglátogatását eleinte — különös esetet kivéve — senkinek sem engedték meg. 1823-tól bizonyos feltételekhez kötötték, úgy hogy ez mintegy jutalom számban ment. Csak a közellakóknak (1—2 óra), jó tanulóknak és jó viseletűeknek engedték meg és visszatérés után az illetékes lelkészektől hozott bizonyítványt bekövetelték. A hazamenetelt 1873-ban már megkönnyítették. Vizsga. Mikor az évet két különálló részre bontották, mind a 2 félév végén tartottak vizsgálatot (főpróbatétel). A vizsgát osztályonként és tárgyanként (1863-tól csoportokként: latin, görög, élőnyelvek — földrajz, történet, •) Gimn. irattár. 1819. jan. 23. 2) Jegyzők. 1851. júl. 3.