Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 115 — A honvédelmi miniszter az 1907—8. iskolai évben kísérelte meg azt, hogy a VII. és VIII. osztályból önként jelentkezőket a rendes játékdélutánokon a fegyverkezelésben, céllövésben és a kapcsolatos katonai gyakorlatokban kiképezze. Az igazgató felszólítására jelentkezett is 36 tanuló, de ezen gyakorlatok vezetésére kiképzett tanerő hiányában meg nem kezdődhetett.

1) Amint azonban a vall. és közokt. miniszter 1908. márc. 19-én megengedte, hogy a katonai gyakorlatoknak a honv. miniszter által rendezendő oktatása Magyarország összes középiskoláiba behozhatok, az igazgató rögtön a honv. miniszterhez fordult és tőle kért a székesfehérvári honvédség köréből vezetőt, kért fegyvereket és töltényeket. A honv. miniszter megbízásából a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred parancsnoksága első oktatónak Számmer Pál m. kir. honvéd főhadnagyot rendelte, aki 1909. márc. közepén a jelentkezett 34 tanuló katonai kiképzését megkezdte. A kiképzés az Utasításokban kifejezett célnak megfelelően történt. A főfigyelmet a hadipuskának megismertetésére, a céllövésnek elméleti és gyakorlati elsajátítására, a tanítványok érdeklődésének a felkeltésére és ébrentartására fordították. Volt gyutacslövés az intézet udvarán és éles töltéssel a katonai lövőtéren. A szakavatott vezetés mellett az ifjak szépen indultak. A haladást Tóth Béla m. kir. honvéd százados (1911. ápr. közepétől) páratlan ügybuzgósága biztosítja. A nagyszerű eredmény kétségtelen bizonyítékát a lövőversenyek szolgáltatják, amelyeket a katonai lövőtéren rendeztek. A honv. miniszter 4 hetedikes és 4 nyolcadikos tanuló praktikus tudását már 1910-ben lövészérmekkel jutalmazta. A buzdítás nyomában a következő évi még sikerültebb verseny járt. Ezen a versenyen a honvéd tisztikar és a társadalom részéről is megnyilatkozott az érdeklődés értékes nyereménytárgyak ajándékozásával. A katonai lövőtér javítása miatt elmaradt 1912-i versenyt fényesen kárpótolta ' az 1913-ban tartott lövőverseny, amely igazán eseményszámba mehetett, mivel jelen volt azon a székesfehérvári társadalom színe-java. Ezen körülmény csak ösztönözhette az ifjakat a további lelkes munkára, előrehaladásra. A testi nevelésről szólva, épen nem mellőzhető az egészségügy kérdése. A gyermek egészsége annyira fontos, hogy ennek érdekében minden, még a legcsekélyebbnek iátszó eszközt ts fel kell használni. A betegséget csirájában kell elfojtani. A cisztercita tanárok ezen a téren is megfeleltek a kor követelményeinek. Ha nézzük a jegyzőkönyveket, folyton-folyvást előfordul a test tisztaságára való figyelmeztetés, az iskola szellőztetésére való gondos felügyelet. A járványos betegségek elleni óvóintézkedéseket (fertőtlenítés), utasításokat mindenkor lelkiismeretesen betartották; újabban pedig (1907-től) az egészségi szabályzatokat minden osztályban kifüggesztették, hogy a tanulókat ezáltal is egészségűk ápolására szorítsák. Testtartás, helyes ülés, mozgás, levegőzés mind olyan dolgok, amelyek — ha i) lg. jel. 1907. okt. 10.