Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 98 — A rendes tantárgyak tanítási menetét és annak körülményeit leírni igen hosszadalmas volna, azért csak egyes érdekesebb vonásokat akarok felemlíteni. A rajzot és tornát azonban kialakulásuk és fejlődésük minden fázisában bemutatom. A vallástant mindenkor »szükséges és üdvös« tárgynak tekintették: ennek tanulására buzdították legjobban a gyermekeket és ebből mutatták fel mindig a legszebb eredményt. A vallástan mellett nagy és különös buzgóságot kívántak a magyar nyelv- tanulásához. Céljok volt mindenkor: »a magyar nyelv szabályainak ismerete, a jó stílus megszerzése, világos és szabatos előadás elsajátítása, a magyar irodalom és művelődés fejlődési menetének az ismerete irodalmi szemelvények, olvasmányok alapján.« A miniszter 1854-ben csak heti 2 órát szánt a magyarra, de annál jobban igyekeztek a hiányokat kipótolni, ismerve a magyar nyelvnek nemzetet összetartó fontosságát. A magyar nyelv tökéletes elsajátíthatása végeit többször is vetődtek fel indítványok, amelyek közül főleg Szenczy Győző indítványa említendő, aki 1876. aug. 29-én azt ajánlotta, hogy az I. osztályba felveendőket igen szigorúan vizsgálják meg a magyar nyelvből. Majd pedig megállapodtak abban, hogy a magyar nyelv tanárai összhangzó eljárás, hathatós eszközök és módszer megállapítása céljából minden év elején tanácskoznak.') A latin nyelv használatát már a legelső konferencián, 1813. nov. 8-án igen ajánlották a tanulóknak. Többször előfordul a gyűléseken (1850-ig), hogy a tanulók az iskolán kívül is latinul beszéljenek; így könnyen tesznek szert szóbőségre és az alsóbbak is kezdik lassan-lassan a latin beszédet megszokni. A latinul beszélést 1820-tól csak a felsőbb osztályú tanulóktól követelték meg. A latin nyelv gyakorlására szolgált az is, hogy 1844-ig minden tárgyat latinul adtak elő. De 1844 után is gondoskodtak arról, hogy a latin végképen el ne hanyagoltassék, és ezért 1849. okt.-ben úgy határoztak, hogy a 3 felsőbb osztályban a főtanulmányi tárgy latinul is előadassék. 1885-től a latin és magyar nyelv az alsóbb osztályokban lehetőleg egy tanár kezében volt, mivel a grammatikai oktatás sikere jórészben a nyelvek kapcsolatától függ. A görög nyelv 1850-ig rendkívüli tárgyként szerepelt. Mivel az Entwurf a görög nyelvet is felvette a rendes tantárgyak közé, ezt megelőzőleg az 1849—50. iskolai évben Szalay Alfréd hetenként két órában előadta a görögöt teljesen ingyen és különbség nélkül minden tanulónak.

2) A szülők az Entwurf kibocsátása után zúgolódni kezdtek a görög nyelv ellen,

3) azért alóla felmentésnek volt helye. De ha volt is kezdetben némi sikertelenség, annak kell tulajdonítani, hogy a szülők és gyakran tanult 'egyének a görög nyelvnek a közéletben való hasznavehetetlenségét L) Jegyzők. i) Jegyzők. 1849. okt. - ' 3) u. a. 1850. nov. 25.