Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 96 — az állat-, növény- s ásványtan oktatásában? c. munkáját. 1857-ben Liebhart Lukács dr. »Oörög elemi nyelvtan gyakorlatokkal (két folyamban) az algimnáziumok számára? c. könyve került iskolai használatra. A tanári karnak a tankönyvirodalom terén kifejtett buzgósága, sikerei mellett az 1857-i könyvjegyzék tanúskodik legjobban. Ezen jegyzékben a kath. algimnáziumok részére jóváhagyott tankönyvek között a székesfehérvári cisztercita tanárok könyvei szerepelnek túlnyomóan. Mivel abban az időben »nagy volt és közös a panasz a szülők részéről a kiadások nagysága miatt,« a tanárok óvatosan jártak el a tankönyvváltozások esetén; mindig jól megvizsgálták az ajánlott könyvek jóságát, nehogy fölösleges kiadásokba tereljék a szülőket.

1) A tanári kar, ismerve a jó tankönyv előnyeit, feltétlen szükségességét, a tanácskozmányokon folyton hangoztatja az alkalmas iskolai könyvek behozását, főleg a magyar nyelvre, mivel hetenként 2 órában kell olvasni, írni, elemezni, gyakorlatot készíteni, háziakat kijavítani, szavalást betanítani, és így a bajon egyelőre csak a jó tankönyv segíthet. Proponálják, hogy a magyar irodalomtörténet készítésénél tekintettel kell lenni a nyelv fejlődésére és történetére, a kultúrának, művészetnek, tudománynak állapotára és mindezt szép stílusban kell megszerkeszteni; sőt nagy szükség lenne szemelvénytárra is.

2) Igen fontos a tankönyvkészítésnél az egyöntetűség. Mikor ezen kérdés a helytartótanácsban szóba került (1864), Feszti Károly dr. főigazgató azon ajánlatot tette, hogy jó lenne erre nézve alkalmas férfiak által előleges tervezetet készíttetni és egyúttal innét a görög nyelvet illetőleg Oerlach Benjámin igazgatót, a természetrajzra Májer Móricot, a latin nyelvészetre Liszy Lajost ajánlotta; ezeket meg is bízták a tanári kar örömére.

3) Az egyöntetűséget a ciszterci rend főgimnáziumaiban az 1880. évi nagykáptalani határozat törekszik érvényesíteni. Eszerint lehetőleg a rendtagok által írt és miniszterileg jóváhagyott könyveket kell használni; de előírja ez a határozat azt is, hogy olyan iskolai könyveket (főleg történeti, természettudományi, olvasókönyvek stb.), amelyek a tanulóknak akár kath. vallási érzületét sérthetnék, akár jó erkölcseiket veszélyeztethetnék, tankönyvül elfogadni nem szabad.

4) Jó tankönyvet írni nem kis dolog. Finom pedagógiai érzéket, mély belátást, gazdag tapasztalatot igényel. Akiben mindez megvan, az tud jó könyvet készíteni vagyis olyant, amelyet egyhamar javítani, bővíteni, változtatni nem kell. A folytonos, szinte érvről-évre megismétlődő javítás, bővítés zavarólag hat a tanítás menetére. Megtörténik ilyen esetben, hogy két-háromféle kiadás is forog közkézen és esetleg mindenik más be>) Jegyzők. 1853. jan. 2. 2) Jegyzők. 1855. máj. 4. 3) Jegyzők. 1865. jan. 30. <) Zirczi ívtár. C. 4256.