Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1912

18 hívja ki az ünneprontókat'; ezek mindent a zsidó ifjúra fognak, kit a főpap rabszolgaságra ítél. Eleazár a pusztában egy másik remetével "beszélget a forrásnál, hova ezeknek távozása után halálra gyötörtén érkezik meg Azael két rabszoügatársával. Ezek segítségül hívják a rerhetéket. Eleazár ráismer Azaelre, ki bűnét beismerve áldjk az irgalmas Istent, azután pihenni térnek. Ruben házában épen arató ünnepet ülnek, s a kisebbik fia után bánkódó gazdát üdvözlik, midőn Azael megjelenik a háttérben a rabszolgákkal. Abiud ismeri föl őt először és szívesen fogadja, a boldog atya pedig zokogva öleli át elveszettnek hitt gyermekét. A tékozló fiú atyja jóságától szinte megszégyenülve igéri, hogy híven fogja szeretni őt, Ruben pedig nagy lakomát rendez fia megtérésének örömére. 5. József Egiptomban. Bibliai dráma 3 felvonásban. Mehul hasonnevű operája után írta Schwabl József. Az eredeti szövegkönyvvel egybevetve fordította Küzdi Aurél, ciszt. r. tanár. Szent-István-Társulat. Ara zenei partiturával együtt 80 fillér. Az ószövetségi szentírásnak drámai alakításra igazán alkalmas történetét dolgozza fel a szerző. József, mint Egyptom alkirálya szomorúan panaszolja bizalmasának, Utobalnak, mint fáj a szíve távollevő édesatyja és testvérei után s elmeséli gyönyörű románc keretében, mint bántak vele testérei; egyúttal felkéri Utobalt, menjen s hozza el atyját a Jordán partjáról. Épen ekkor érkezik Kanaánból egy éhségben, nyomorban sínylődő csoport (József családja), kik az alkirály kegyéért s alamizsnáért esdenek; beszélgetésükből kitűnik, hogy mindnyájan fájlalják József elvesztését s különösen Simeont gyötri az önvád, ki eladását indítványozta. Midőn József elé jutnak (Jákob kivételével), ez megismeri bennük testvéreit, de nem födözi föl magát, csak segítséget ígér számukra. Józsefet Memphis népe épen ünnepelni akarja, ő azonban elébb atyjához indúl, kinek sátra előtt kis Benjámin öccsével találkozik s köztük igen kedves, érzékeny jelenet játszódik le; felhangzik az izraeliták reggeli imája, miközben József betekint atyja sátorába, s boldogan nézi az alvó édesatyát, ki álmában is elveszettnek hitt fia nevét emlegeti. Végre fölébred az agg Jákob, de József nem árulja el magát előtte, csak szívére öleli őt; közben Utobal jön sietve, hogy az alkirályt a diadalmenethez szólítsa. A harmadik felvonásban már terített asztalnál ül Jákob pátriárka családja, csak Simeon hiányzik, kinek keresésére József szolgákat küld. Most jelenti Utobal Józsefnek, hogy irigyei bevádolták őt a Fáraónál, mire ő rögtön elsiet. Közben megjön Simeon, s lelkifurdalásain könnyítendő bevallja atyjának nagy vétkét, hogy ő adta el testvérét, Józsefet. A testvérek közt erre nagy zavar támad, s a visszatérő alkirálynak Jákob maga mondja el a szomorú történetet. Ekkor fölfedezi magát József, atyja nyakába borúi, megöleli testvéreit s egy szívvel áldják mindnyájan Ábrahám és Izsák Istenét.