Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1912

16 A künn maradt Mikesnek és Bossányinak e közben sikerűi néhány kassal szenátor beszélgetéséből kitapasztalni a hangulatot A főbíró nagyon politikus ember; van köztük néhány erős labanc-párti (az öreg Menczel), de többen már hajlanak Rákóczi felé. Eközben megjelenik a szinen Czinka Panna húgával, Marosával ; Mikes jövendölésre szólítja föl, mire a cigánylány extázisba esik s gyönyörű versekben jósolja meg a Rákóczi-fölkelés sorsát, dicsőségét, szomorú végét, úgyszintén Mikes jövőjét, midőn majd „egyedül hallgatja tenger mormolását". E kedves kis epizód után az ifjak a püspökkel együtt kijönnek a temlomból, az ajtóban megköszönik „Rákóczi püspöké"-nek áldását, majd szép csoportba állva, ill. letérdelve tisztelegnek Rákóczi zászlajának. A második felvonás a Bankón, egy erdős hegyen, Kassa határában történik. A „Csinom Palkó"-t énekelve jön ide az elébbi kongreganisták egy része Rákóczi zászlóval és tárogatóval. A közben érkező ifj. Bercsenyi elmondja, hogy a fejedelem e helyre fog jönni, hogy tanácskozzék kassai meghitt embereivel. Közben valamelyik hozza a „Mercurius Veridicus"-t, a Rákóczi hírlapját s ezt olvasgatják, a tárogató mellett dúdolgatnak, azután a kuruc toborzót járva vígan vannak, mikor nagy boszusan jön az öreg labanc, Menczel szenátor s korholja a rendetlenkedőket, kik nem engedik őt erdei házában sem nyugodni. De erre hirtelen megjelenik Mikes a „Recrudescunt" néhány példányával, melyet hangosan kezdenek olvasni, midőn valaki elkiáltja: „Jönnek!" Erre mindenki egy irányba, a völgy felé irányozza tekintetét, ahonnan Rákóczi fényes serege közeledik s lelkes „éljen", „vivát" kiáltásban törnek ki Megérkezik a püspök is, meg néhány szenátor, kik örömmel tapasztalják, hogy már az öreg Menczel is Rákóczi embere lett. Most ideér a nagyságos fejedelem Bercsényi Miklóssal s kölcsönösen üdvözlik egymást a püspökkel. Midőn Rákóczi megtudja, hogy a jelenlevő ifjak kongreganisták, megdicséri őket s magát is kongreganistának vallja. Buzdítja őket: „Előre, pro Deo et libertate!" A Rákóczi-induló hangjai közben a függöny legördül. (Az előadás jogát 10 példány (á 50 fillér.) megvétele után a kassai prem. főgimn. Mária-Egyesülete adja meg.) 3. Sejanus. Történeti dráma öt felvonásban. Irta G. B. Lemoyne. Átdolgozta Cassián. Sejanus, Tiberius császár teljhatalmú minisztere, önmagát tartotta Róma urának s egymásután tette el lába alól politikai ellenfeleit. Most is a legerkölcstelenebb módon birja rá Hortensiust, hogy ez saját vérrokonát, Vibius Serenust, Síria kormányzóját szolgáltassa ki neki. Utóbbinak fia, a rejtekben lappangó Livius kihallgatja e szörnyű terv megbeszélését: másik fiát, Vibiolust azonban Hortensius félrevezeti s magát Serenus egyetlen jóakarójának tűnteti föl, mikor elmondja neki az atyjára várakozó szomorú jövőt. A Rómába érkező Serenus mit sem sejt, mert testvére, az álnok Hortensius megakadályozza Vibiolust abban, hogy a helyzetet föltárja. Az atya ekkor megvallja, hogy ő hisz a Júdeában feltűnt Istenemberben. Beszélgetés közben egyes