Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1912

14 apród lábbelije rendes cipő, melynek felső, kihajtott részére kis arany vagy sárga rojtot varrunk. Hosszú, térden fölül érő harisnyájába betüri rövid nadrágját, tornainget vesz föl, melyre legfeljebb kis ujjas vagy ujjatlan mellényt készít otthon holmi régi szövetből a jó édesanya; szőrmekucsmája (télisapkája) mellé meg akár kakastollat is illeszthet! Sokat lehetne még elsorolni, miáltal a nehéznek látszó toilette-probléma megoldása elég könnyűvé válik, de bizzuk rá ezt a rendező leleményességére s némileg számíthatunk a tehetősebb szülők jó hajlandóságára is, kiknél igazán nem okoz gondot néhány ruhadarab előállítása. Van egypár intézet, hol éveken keresztül, fokozatosan olyan beszerzéseket eszközöltek, hogy ma már egész kis ruha- és diszlettárral dicsekedhetnek. Az egri ciszterci r. főgimnázium ifjúsági színészetének tíz éves múltja igen érdekes tanulságokat rejt magában, hol főleg Küzdi Aurél tanárnak nagyszabású tevékenysége az iskolai színjáték terén minden oldalról bámulatos eredményeket produkált. Mig egyrészt maguk az egri előadások művészeti szempontból a komoly kritikát is kiállják, másrészt a beszerzett kellékek, ruhák és díszletek már egész nagy termet töltenek meg. IV. Még néhány kiválóbb, előadásra alkalmas ifjúsági színdarab ismertetése van hátra. Sajnos, e téren sincs módunkban a kérdést kimerítően tárgyalni, azaz az összes létező s már sikerrel előadott darabokat fölsorolni és ismertetni. Egyrészt sok ilyen alkotás hozzáférhetetlen, (a szerzők, ill. rendezők féltékenyen őrzik!) másrészt meg csak olyan színjátékokról beszélhetünk érdemileg, melyeknek hatásáról, sikeréről közvetve vagy közvetlenül meggyőződést szereztünk. 1. Koppány vezér. Ifjúsági dráma két felvonásban. Irta Platz Bonifác, dr. Az énekszöveget zenésítette Hermann László. Erdős tájék; Koppány, a pogány magyar vezér vitézei körében panaszkodik szive balsejtelmeiről. Táltost hiv elő kürtjével, ki vigasztalja, hogy „Hadúr hatalma nagy és győzhetetlen". Erre fölhangzik a berkek mélyéből az áldozók éneke. Az ének végén kürtszó, s Bárdos vitéz rohan be törött karddal s néhány menekülő társával és elpanaszolja Koppánynak, mint hódít a Bakony alján István serege a kereszttel s egy csodás hatalmú női arc (szűz Mária) erejével. Imre vezér az ütközetben leverte a pogány magyarokat és sokat — köztük Koppány fiát is — rabszíjra fűzött. De viszont Bárdos is hozott magával kezesül foglyot, Kapolcs vezér lányát, Hajnát. Midőn ez félénken előlép, Koppány mintegy megbűvölve, szelíden kezd vele beszélni, de csakhamar mint ellenséget máglyára ítélné, ha Bárdos gyors menekülésre nem intené a vezért. Erre keserű fájdalommal eskü,t tesz, hogy majd visszatér és fia ledönti a keresztet. A második felvonás szt. István oszlopos palotájában játszódik le s győzedelmi dallal kezdődik, melynek végeztével hírnök jelenti trónján ülő királynak, hogy Koppány lázadását Imre leverte. Most megjelenik a győztes hős is vitézeivel