Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1911

24 gédség, intés s megbocsátás nein elég, van még egy fegyvere: kicsorduló könyje. Ettől a legfagyosabb szív is kienged. így fejleszti napsugár és jótékony eső közt a bimbózó lelket s neveli céltudatos reáhatással önmagát lebírkózó, határozott egyéniséggé az ifjút, aki, ha úgy fordul a sorsa, az élet jéghegyei közt is szép eszményektől szegélyezett ösvényen fog járni s ott is virágokkal övezi felejthetetlen mesterének alakját. Növendékeinek rajongó szeretetével megnyerte a szülők bizalmát is. Szakszerű, nagy készültsége, remek ünnepi beszédei és előadásai, cikkei, tudományos búvárkodásai a társadalom osztatlan tiszteletét szerezték meg neki. Határozott, szilárd jelleme, lelkiismeretessége, őszinte, nyilt lelkülete, világos látása, együttérző szíve pedig már 33 éves korában titkos nehézkedés erejével vonzza magához erényei közvetlen tanúinak, rendtársainak figyelő érdeklődését az apátválasztás alkalmával (1891). Békefit azonban szinte gondviselésszerű hivatás tartóztatja még a tanári pályán. Az utolsó évtizedekben majdnem fanatikus járvánnyá lett a mult hagyományainak lekicsinylése; az eltorzult közfelfogás megkérdőjelezte a keresztény szellem jogosultságát; materializmus szállta meg a történelem magaslatait s az újítás szenvedélye mámoros felületességgel tagadta meg nemzet-fenntartó eszményeinket. Ilyen időben valón gondviselésszerűnek kell mondanunk azt a munkát, amely a tudomány legmodernebb eszközeivel útat vág a kevéssé ismert mult repkény-takarta sziklái közt, hogy felfödje azokat a forrásokat, amelyekből szellemi életünk fakadt s amelyek ma is egyedüli egészséges táplálói nemzeti művelődésünknek. Már pedig Békefi erre a munkára vállalkozott. Szinte életfeladatává tette, reávilágítani a magyar keresztény középkor műveltségi viszonyaira. A föld mélyéből, a levéltárak poros okirataiból, a múzeumok penészes ládáiból, itthon és a külföldön, évekig feszülő buzgalommal gyűjti ennek a kulturának dirib-darabjait. Bölcs türelemmel nézi, kalapálja, rakosgatja, hasonlítgatja őket s a termelékekből eszmék sugárzanak feléje s a romokból törvények világítanak neki s e törvények világánál fonja, sodorja a történelem szálait s rajzolja meg jellegzetes vonásokkal a kornak kulturális képét. ítéletei mindenre kiterjedő részletkutatás és lelkiismeretes adatvizsgálat logikus eredményei. Óriási anyag bírálatán alapulnak. Önállóak eredetiek és biztosak. Tévedéseket igazítanak ki. Régi adatok értékét helyesbítik. Uj tételeket állapítanak meg. Irányt mutatnak. Nagy igazságot erősítenek: a keresztény eszmék és intézmények gazdagító, termékenyítő hatását a magyarság műveltségfejlesztésében. Ciszterci lelke mindenekelőtt saját rendje részesedését keresi Három önálló munkában (A pilisi apátság története. 2 k., A czikádori apátság története, A pásztói apátság története, 3 k.) és több értekezésben (A ciszterci rend története Magyarországban, A ciszterciek középkori iskolázása Párisban, A ciszterci rend múltja Magyarországon, III. Béla és a magyar nemzet művelődése, Hogyan lettek