Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1911

10 / legyen egy hétig. Kedves képet fest egyik tanítványa

1 arról a jelenetről, mikor a diákság, élén a zászlóvivővel: Wekerle Sándorral, kivonul a szobor elé s diákjai mellett örömtől sugárzó arccal lépked a történelem-tanár, ki máris teljesülve látja a nagy költő jövendölését: „Lesz még egyszer ünnep a világon!" Mintha csak folytatása lett volna ennek az a jelenet, mikor Vörösmarty születésének százados évfordulóján, az országos ünnep keretében, már mint rendjének feje, lelkes beszéddel leplezi le azt a díszes emléktáblát, amely az ő bőkezűségéből hirdeti a ciszterciták székesfehérvári rendházának falán, hogy olt végezte iskoláit nemzeti irodalmunknak ez elsőrendű büszkesége. — Hogy a hálás szeretetnek minő erős kötelékei fűzték Vajda Ödönhöz tanítványait és mennyire szívéhez voltak ezek nőve, annak szép bizonysága volt egy negyvenéves érettségi-találkozó 1907-ben Székesfehérvárott. Az egykori tanárok közül megjelentek ott Vajda Ödön apát, továbbá Gebaur Izor hercegfalvi és Mészáros Amand előszállási lelkészek. A tanítványok mar szintén megritkult sorának 2 élén ott volt Wekerle Sándor akkori miniszterelnök s az ő nevökben is megindító módon, könyes szemekkel mondotta el a hála szép szavait volt tanáraik, de elsősorban — akit valósággal édesatyjoknak tekintettek egykor — Vajda Ödön iránt. Aki tanuja volt a már-már őszbevegyült férfiak őszinte ragaszkodásának s a szívek minden feszességtől ment közvetetlen megnyilatkozásainak, mikor tanár és tanítványok az iskolai életnek ezerszer visszaálmodott kedves mozzanatait felújították: annak be kellett ismernie, hogy az egész lélekkel végzett nevelő-oktató munkának fényesebb eredménye és felemelőbb jutalma itt a földön nem lehet. Tizenkét évig folytatja Vajda Ödön áldásos munkásságát a tanári pályán. 1868-ban apátjának, Rezutsek Antalnak bizalma más térre szólítja. A rend legnagyobb birtokára, a fejérmegyei Előszállásra kerül a gyengélkedő jószágkormányzó mellé segédkormányzónak, öt év múlva azonban már a 32 ezer kat. holdnyi uradalom minden gondja az ő vállaira nehezül. Kormányzói működésének kezdetén a nagy gazdaság még igen elmaradott állapotban volt. Mivel intenzív műveléséhez szükséges erőnek hijjával volt a rend, több ezer holdnyi terület a szomszéd községeknek volt parcellánkint kiosztva részben pénzért, részben szolgálmányok fejében. A cséplést az uradalom több kerületében idegen gőzgépek, részért végezték. Nagyobb arányú állattenyésztésről, a mesterséges takarmánytermelés hiánya miatt, alig lehetett szó. A cselédség legnagyobb része földbe vájt lakásokban, úgynevezett putrikban lakott; ugyancsak 1 Lövárdi Alajos. 2 Megjelentek Babics János győri egyházm. esperes-plebános (Babóth, Sopron m.) /Roller /sivárt földbirtokos, a találkozó rendezője (Alsórajk, Zala-m.), Lovák Ede ny. aljárásbiró (Budapest), Löke Alór dr. járásorvos (Tapolcza). Pcrényi Sándor máv. főmérnök (Budapest), Pallók József dr. járásorvos (Devecser), Ramsperger János plébános (Szaár), Rosos István apátplébános (Murakeresztúr), Sándorfi Ignác dr. árvaszéki ülnök (Veszprém), Schmidt József dr. ny. államtitkár (Budapest), Wetzl Oyula, a szabadalmi bíróság elnöke (Budapest). — A székesfehérváii főgimn. Értesítője 1907,8,