Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1910

49 Majd a mi nagy poétánknak, Endrődinek lelke szólalt meg „Ötven év után" c. meleghangú, eszmékben, érzelmekben gazdag költeményéből, melyet Palotay László, VII. szavalt. Ezután a tanárelnök pár szóval megemlékezett az elhunyt és távollevő tagokról, felolvasta azoknak nevét, kik soraikkal kerestek fel bennünket s megkérte Vajda Ödön apáturat, mint a kör egyik legelső elnökét a jutalmak kiosztására. A szeretetreméltó, mindenkit megnyerő agg főpap gyönyörű beszéd kísére­tében teljesítette e kérést, vonzó kedvességgel tárta föl saját múltját, annak édes emlékeit, melyek ez intézethez s az önképzőkörhöz fűzik s igaz örömét fejezte ki, hogy ily nemesen emlékezünk a multakról.— Szabó István, VIII., alelnök igazán tartalmas záró- és búcsúbeszéde következett ezután. Már fölléptek ismét a „vén diákok", midőn Günther Antal, dr. a régi tagok nevében emelt szót, és nemes lelkesedéssel, dicsérve s buzdítva szólt az ügyről, melyet Önképzőkörünk képvisel. Mint régi diák a régi elnököt, Vajda Ödönt köszöntötte, őszinte mély ragaszkodással. Most „Ballag már a vén diák . . .", de egyelőre csak ki az intézet udva­rára, e régi, ismerős helyre, hogy fénykép-felvétellel örökítse meg a kedves nap emlékét. Majd a Szt.-István terembe vonultunk, hol az ifjúsági zenekar már vi­dám muzsikával fogadta az érkezőket s az egész fényes lakoma alatt az énekkar­ral együtt és felváltva kedves régi és újabb nótákkal, „Gaudeamus igitur"-ral, stb. mulattatta az „öregeket". A számos pohárköszöntő közül Vajda Ödön meleg üd­vözlő szavai után különösen kiemelkedik Zichy János gróf beszéde; annyi őszinte, nemes vonzódás, oly kiváló jóakarat sugárzott ebből felénk, hogy büszkén vall­hatja övének körünk Magyarország kultuszminiszterét! A kör legelső, alapító tagjainak nevében Gruber János mond szép félköszöntőt, mely után váratlan meglepetésként a függöny mögül ismét előtűnik az „öreg diákok" kisebb kara, s egy kedves, hangulatos „bordalt" énekel, nagy tetsiés és többszörös „újrázás" mellett. Estére járt az idő, midőn a társaság végkép feloszlott, de mindenki az igazán szép napnak kellemes emlékét vitte magával. Hogy milyen fölemelő hatása volt az egész ünnepségnek, erre nézve jel­lemző egy a körtől távolabb álló férfiúnak, Széchenyi Viktor, gr., vármegyénk főis­pánjának nyilatkozata: „Higygyék el, uraim, két zsebkendőt sírtam tele azon a napon !" Hála Néked, Istenünk. Légy velünk az eljövendő, új ötver.évben is! Az önképzőkör vagyoni állapota: Bevétel: Tagsági díjak és bírságpénzek 142-50 K. Jutalom-adományok teljes értéke (a dr. Lauschmann József-féle alap jövedelmével együtt) Ngos. Szenczy Győző, perjel úr ajándéka 136­50— „ 4

Next

/
Thumbnails
Contents