Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1910

lem van : az oltári szentség, az isteni malaszt és isten igéje a lélek táplálékai, melyeknek hirdetésére a szószék szolgál. A gazdagon díszített tetőn az őrködő isteni gondviselést az Isten szeme, a minden törvény alapját pedig a tízparancsolat két táblája jelzi, melyet hatalmas méretű angyal tart baljában. Megérdemlik még a figyelmet a mellékoltárokra állítottt aranyozott virágvázák is. Mind a nyolcnak díszítése más, bár első pillanatra egyformáknak is látszanak. V. A rendház stukkói. A jezsuiták, akik a templom és sekrestye faragványos díszeit maguk készítették, fejlett művészi érzékük nyomait a rendházon is maradandóvá tették. Stukkóval díszítették több szobának, az ebédlőnek, a könyvtárnak mennyezetét és a lépcső feljáratait. A fő lépcső második emeletén freskók nyomai is napvilágra kerültek. Sajnos a bemeszelés ezen a szinnket majdnem teljesen megsemmisítette, míg a vastag mész réteg a stukkók épségét gondviselésszerűen megőrizte. A rendház három szobájában már régebben helyreállították az eredeti stukkó szépségeit; az ebédlő és lépcsőfeljáratok stukkóinak helyreállítása a jelenlegi zirci apát úr őméltóságának az érdame, aki nemes áldozatkészségével lehetővé tette,- hogy rendházának díszei újra napvilágra kerüljenek és sokaknak műélvezetet szerezzenek. A gipszet homokkal és mészporral keverjük, vízzel puhapépet gyűrűnk belőle s kész a stukkó. Ha márvány port hintünk bele és különböző színű festéket keverünk hozzá stucco lustro-nak nevezzük. Ez utóbbi, ha megkeményedik márványszerű fényt kap. A közönséges stukkót szivesebben alkalmazzák az épület belső falterületének díszítésére, mert nincs annyira kitéve az idő hatásának s javítása is könnyebb. A nedves vakolatra a diszítményeket előre felrajzolják s a vonalak mentére kellő gyorsasággal felrakják a SZÍVÓS pépet. Ezt azután ujjal, pálcával, idomítókéssel a kivánt minta szerint alakítják. A vakolattal szervesen összekeményedett stukkón a végső simítást és árnyalásokat már csak vésővel vagy erre a célra készült gyaluval lehet eszközölni. A jó stukkó márványkeménységűvé lesz és sokáig dacol az idő viszontagságaival is. A rómaiak ismerték már a stukkó készítése és díszítése módját. Vitruvius is megemlékezik róla. 1300 ban szinte újra fedezte fel Margaritone nevű építész. Legnagyobb tökéletességgel Manni nevű udinei festő tudott vele bánni, aki Raffaelnek vatikáni erkélyeit mintázta. Az egész középkoron át használták oszlopfők mintázására, kályhák díszítésére és építészeti díszül is. Sőt a hildesheimi és halberstadti templomokban a domborműveket is ebből az anyagból mintázták. A ciszterci rendház első emeleti főlépcsőjének stukkója szépségével és gazdagságával lep meg. Az első fordulón hossz- és ferde négyszög alakban kifejlesztett stukko-díszt találunk. A térnek űgyszólván minden helyét kihasználta a művész. Alatta jezsuiták címerét látjuk. A mennyezet közép vékonyfonalas, szala-