Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1910

,61 haladt előre, végre kikereste azokat a helyeket, ahova a festő nem férhetett S fából, kőből készült szobrokkal díszítette fel az oltárt, szószéket, a kórustelzáró korlátot, padokat stb. A csúcsíves stílnél a templom homlokzata, bennt a karcsú oszlopok és pillérek köze mind megtelik már az épületet díszítő szobrok százaival. Szokássá lesz a faszobrok készítése is, melyeket vastagon bemázolnak festékkel. A 13. században a Pisanok meghonosítják antik példák nyomán a relief vagyis domborművű szobrászatot s ezzel megteszik az első lépést a renaissance irány felé. A renaissance-kor nagyszerű szoborművei a természel igaz megfigyelését, föltétlen biztos anatómiai ismereteket, az eszmék körének kitágulását s a legtökéletesebb egyéni tulajdonságokat varázsolnak elénk. Utolérhetetlen realizmussal s festői, távlati hatással tudják faragni szobraikat. A barokk szobrászatnak kezdői épúgy olaszok voltak mint az építés és festőművészeté. A délnémetországi és osztrák barokk épületek szobrait szintén olasz szobrászok készítették; az egy Balthasar Permoser ismeretes mint kiváló német szobrász, kí azonban szintén az olasz Cortona teljes befolyása alatt állott. A mi templomunk és sekrestyénk szobrászati díszei is olasz művész munkájára vallanak. A sekrestye faragott domborművű szekrényei s térdeplői jezsuita fráter művei, kinek nevét azonban nem jegyezték fel a naplók. 1764--67-ig készültek. A napló szavai szerint mestermunkák s a templom szépségére ráteszik a koronát. A meglepően impozáns sötét tölgyfaburkolat majdnem a tetőig kialakítva, ruhatartó szekrényekből, kehelytartókból és két térdeplőből áll. Tetejükön dús rokoko dísz vonul legtöbbnyire keresztet utánozva kifejlesztésében. Sokszor nyugtalán, mégis pompás összhangzó kanyarulataival tengeri csikóhal alakját utánozza. A szekrények felett örvendező angyalkák virágot szóró imádkozó teljes alakjai s a díszek közül kikandikáló angyalfejek rendkívüli bájt és kedvességet kölcsönöznek az egésznek. Nagyon ügyes beállítás a középső kehelytartó szekrény, melynek oltárszerű kiképzése s gazdag díszítései két angyal között s az ablakot körül fogó disze sallangos függöny alatt igazán művészi érzékre vall. A sekrestye bal és jobb oldalán levő kehelytartó szekrények ajtain a szentély, templomhajó és a két kápolna oltárképeinek domborművű utánzatát találjuk. Az oltárképeket utánzó faragott műveken végtelen türelemmel és fárasztó munkával mindama jellemző vonásokat híven feltüntette a művész, melyek az oltárképeket jellemezték, sőt ahol a festményt nem találta elég jó mintának, maga is megtoldotta újabb részletekkel, pl. Alajos oltárképét. Az egyes ajtók szélén rokokó girlandokat faragott a művész, "amelyek szervesen kapcsolódnak össze a képpel. Különösen szépek az oldalfalakra pókháldszerű finomsággal kifaragott barokk, és rokoko ornamentumok. A szemben levő szekrények ajtai közül a balelsőn Mária menybemenetelét ábrázolja a szobrász. Az előtérben alatt rózsákkal behintett nyitott sír, két végén balról sz. Pál, jobbról sz. Péter jellegzetes, majdnem teljesen kiemelkedő magas domborművű képe látható. Sz.Péter ül s a koporsóra támaszkodva, jobbjával fölfelé mutat s keze egészen külön áll az alaptól. Sz. Pál álló alakja baljával