Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1910

34 után a fejlődés hulláma kissé alászáll; mindamellett jön ismét lankadatlan, derék munkások egész raja a kis méhkasba. Az 1867/8. év megnyitó gyűlésére elnök kíséretében megjelenik Vas Gereben (Radákovics József), az országosan ismert és kedvelt író s a maga jóizü humorával buzdítja a kört nemes munkájának folytatására. Beszédéből a főjegyző a következő tanúságot vonja le: „Tegyen mindegyikünk annyit, amennyit tehet. Minden nagynak apró a kezdete. Ne várjunk nagy tettekre alkalmat, kezdjük csekélyeknél. Elhagyta az is a földszinét, ki az első lépcsőre hágott!" Kétségtelen, hogy e látogatás és érdeklődés fokozta az ifjak törekvését, szorgalmát! Mint a táblázatos kimutatás mutatja, a pályatételek száma mind jobban és jobban növekszik; a kör jótevőinek lajstroma pedig bizonyítja, hogy a társadalom is figyelemmel kiséri és honorálja az ifjak nemes törekvését. Tiszteletre méltó az ügyszeretet, mely a kör tisztviselőit hivataluk betöltésében vezérli. Számtalanszor halljuk a jegyzőkönyvekből, mint buzdítja a főjegyző a lanyhákat és csüggedőket; észrevesszük, hogy az ifjúság nagyobb és nemesebben érző része lelkiismereti kötelességnek tartja a gyűléseken való megjelenést és a komoly munkálkodást s hogy elitéli a léhaságot, könnyelműséget. Gyakran nagy polémiára ad okot egy egy munka eredetiségének eldöntése; ilyenkor, midőn „beköszönt a váratlan vendég, a plágium," feszült érdeklődéssel várják a tagok a leleplezést s a „szellemi tolvajt" a legtöbb esetben kizárják a körből. Néha efféle gyanúsításokból és egyéb személyi súrlódásokból kifolyólag a viszálykodás ördöge is megjelenik, hogy egyidőre megbénítsa a szorgalmas munkásságot. Ha olykor megtörténik, hogy az elnök nem vehet részt az ülésen, az ellentétek nagyon kiélesednek. A legkritikusabb pillanatokban mindig ott áll a jóságos vezér, Mészáros, kinek bölcs tapintatosságával sikerül megbékíteni az ellenfeleket. Mészáros Amand idejében jönnek divatba az úgynevezett „értekező szavalatok", melyeknek tárgya egyes kiváló emberek (Széchenyi, Csokonai, Kolumbus, stb.) működése, vagy más közérdekű, ismeretterjesztő kérdés, pl. a sziniirodalom hatása, emlékszobrok, külföldieskedés, stb. E pár cimet is csak a sokoldalúság feltüntetése végett idézzük. Az 1876. jun. 22-én kiadott középiskolai rendtartás 28. pontja némi változást idéz elő az önképzőkör szervezetében. Mindeddig a kör léte vagy nem léte az ifjúság szabad akaratától függött. Most „minden intézetben a felsőbb osztály tagjai önképzőkört is alkotnak, egyes szaktanár vezetése és az igazgató felügyelete alatt. Azonban kiváló gond fordítandó, hogy az ily körök működése a házi önálló munkásságot el ne vonja, vagy tán egyoldalú, ferde irányban ne terjessze, másrészt oly tanulókat, kik meg nem felelnek iskolai kötelezettségüknek, hatalmában áll az igazgatónak a körtől eltiltani. Az önképzőkör munkáinak nyomatása tilos." Nálunk e rendelet nem idéz elő nagyobb változást, mert a VI. és egyidőre még az V. osztályú tagok is „pártolók" maradnak. Csak az fájhatott az ifjak lelkének,